Gazdaság

Majdnem a felét kidobjuk a megvásárolt ruháknak

Évente fejenként csaknem 26 kilogramm textilt vásárolunk, de ebből körülbelül 11 kilogrammot ki is dobunk, a használt ruhák 87 százaléka a hulladéklerakókba vagy az égetőkbe kerül. A textilhulladékok mennyisége ráadásul világszerte folyamatosan drasztikusan növekszik, miközben csupán kevesebb, mint 1 százalékukat hasznosítjuk. Pedig szelektív gyűjtésük, újbóli felhasználásuk révén az általuk okozott környezeti terhelést jelentősen csökkenthetnénk.

Majdnem a felét kidobjuk a megvásárolt ruháknak
Agatics Roland
Fotó: Zöld Híd

Rendkívül kibővült a globális textiltermelés az utóbbi évtizedekben: az ENSZ jelentése szerint csak 2000 és 2014 között megduplázódott az iparág által előállított termékek mennyisége. Ez ugyanakkor az árak csökkenését, ezáltal a kereslet és a környezeti terhelés további növekedését okozta. Napjainkban ötödrészt a textilipar a felelős bolygónk vizeinek szennyezéséért, és egyes becslések alapján a globális szén-dioxid-kibocsátás tizede is a számlájára írható. A „fast fashion” divatáruk térhódításával együtt a ruhák, cipők és háztartási textíliák életciklusa is lerövidült, ugyanakkor – az Európai Unió felmérése szerint – az emberek hozzáállása is drámaian megváltozott: egyszerűen inkább csak kidobják a feleslegessé vált ruhadarabokat, ahelyett, hogy inkább újból felhasználnák vagy eladományoznák azokat.

A tagállamokban 1996 óta 40 százalékkal nőtt a megvásárolt ruhák egy főre jutó volumene, s miközben a textilhulladékok mennyisége világszerte is drasztikusan növekszik, újrafeldolgozásuk még gyerekcipőben jár – hívja fel a figyelmet Agatics Roland, a DTkH Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője. Emiatt – hangsúlyozza a szakember – a már így is nagyfokú környezeti terhelés tovább emelkedik, hiszen a szintetikus vagy vegyszerekkel kezelt textilek biológiai lebomlása akár kétszáz évig is eltarthat. E folyamat során pedig – például az elektronikai hulladékokhoz hasonlóan – szintén káros anyagok jutnak a levegőbe, a vizekbe és a talajba. Szelektív gyűjtésükkel, újbóli felhasználásukkal azonban jelentősen csökkenteni lehetne ezeket a negatív hatásokat – emeli ki Agatics Roland.

A szakember szerint a környezettudatos vásárlás mellett különösen fontos, hogy ebben a szegmensben is körforgásos gazdaságot alakítsunk ki. Például nagymértékben csökkenthetjük a textilhulladékok mennyiségét, ha jó minőségű, azaz hosszabb élettartamú vagy használt termékeket vásárolunk, illetve a rászorulóknak adományozzuk a még jó állapotú ruhadarabokat, akár karitatív szervezeteken keresztül. 

Azzal is sokat tehetünk bolygónk jövőjéért, ha a kidobásra ítélt textíliáknak új funkciót találunk otthonunkban, de számos hazai vállalkozás foglalkozik az anyagukban még hasznosítható ruhák újrafeldolgozásával is. Ezeket – például géprongyként – a kisebb üzemek vagy műhelyek szívesen fel is használják. A fennmaradó textilhulladékot pedig a papírhoz, a műanyaghoz és a fémhez hasonlóan szintén lehet szelektíven gyűjteni. Ezek külön elhelyezhetők az áruházak parkolójában vagy a köztereken felállított textilgyűjtő konténerekben és a DTkH Nonprofit Kft. hulladékudvaraiban is térítésmentesen leadhatják a cég aktív szolgáltatással rendelkező ügyfelei – biztat a hulladékgazdálkodási szakember.