Rugalmasságot biztosít az új távmunka-szabályozás

Hazánkban a rendszeresen vagy alkalmanként otthonról is dolgozók aránya az összes foglalkoztatott között jóval kisebb, mint az unió tagállamainak átlaga. Tavalyelőtt e tekintetben még a 23. helyen álltunk, 2020-ban a járvány hatására emelkedett ugyan ez az arány, de éves átlagunkkal így is a 20. helyre léptünk csak előre – mondta lapunk kérdésére Szalai Piroska, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) munkaerőpiaci szakértője.

Hozzátette, a KSH 2019-ben még éves átlagban kilencvenezer főt mutatott, aki alkalmanként vagy rendszeresen otthonról is dolgozott a megkérdezést megelőző négy hétben. Tavalyra a számuk 385 ezerre emelkedett. Az első karantén időszakában a számuk elérte a hétszázezer főt, majd a járvány hullámai közti hónapokban visszaesett háromszázezer alá. Becslése szerint ezen a szinten fog állandósulni a későbbiekben is.

Korábban az alacsony érték egyik oka lehetett az addig rugalmatlan munkaügyi szabályozás is. A legtöbb szervezet esetében a jelenlegi szabályozás sokkal rugalmasabb, életszerűbb gyakorlati megoldásokra ad lehetőséget. Az otthoni munkavégzés viszont jelentős munkaszervezési kihívásokat jelent. „Teljesen egyetértek azzal, hogy a járvány elején bevezetett átmeneti szabályozás véglegessé váljon, ami aztán a veszélyhelyzet után is használható lehet” – érvelt Szalai Piroska.

Emlékeztetett, a foglalkoztatottak száma júliusban elérte a 4,7 millió főt hazánkban. A 20–64 évesek foglalkoztatási rátájának sorrendjében idén a második negyedévben a 6. helyen álltunk, csupán Hollandia, Svédország, Csehország, Németország és Dánia előzött meg bennünket. Ez azért is igazán jelentős teljesítmény, mert 2010-ben még az utolsók voltunk – tette hozzá.

A nálunk magasabb foglalkoztatási rátájú országokban mindenhol nagyobb arányban van lehetősége a munkavállalóknak alkalmanként vagy rendszeresen otthonról is dolgozni. Azokban az országokban nagyobb arányban dolgoznak heti 36 órát nem meghaladó mértékű részmunkaidőben is, mint nálunk. Hazánkban az idei második negyedévben a 20–64 éves népesség háromnegyede teljes munkaidőben dolgozott, a mi arányunk volt a legmagasabb a tagállamok között.

Továbbá érdemes figyelembe venni, hogy az elmúlt évtizedbeli foglalkoztatásnövekedésünknek nagyobb része a nyugdíjkorhatár alatti inaktívak számának jelentős csökkenéséből adódott. Mivel jelentős munkaerőhiány tapasztalható most is a munkaerőpiacon, és jövőre sem várható változás e tekintetben, ezért az úgynevezett hibrid vagy alkalmankénti otthoni munkavégzés lehetőségével olyanok is munkát tudnak vállalni, akik korábban átmenetileg azért estek ki a munkaerőpiacról, mert az életkörülményeik megváltozása nem tette lehetővé a bejárást a munkahelyre heti 40 órában – szögezte le a szakértő.