Gazdaság

A családbarát politika javított a demográfiai mutatókon

Az elmúlt tíz év legjelentősebb gazdasági eredménye, hogy több mint nyolcszázezer fővel bővült a munkaerőpiacon jelen lévők száma, amit a járvány alatt is sikerült megőrizni

A múlt év rávilágított a verseny­képesség fontosságára, és arra, hogy a makrogazdasági mutatókon túl milyen további tényezők fontosak egy gazdaság folyamatos növekedése és felzárkózása szempontjából, és a versenyképességi jelentés pont ezeket a tényezőket méri már több éve – emelte ki Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a 2021-es Versenyképességi jelentés bemutatásán.

A családbarát politika javított a demográfiai mutatókon
A termékenységi ráta tíz év alatt az uniós átlagnak megfelelő szintre nőtt
Fotó: MH

A magyar gazdaság immunrendszere erős volt, sikeresen megküzdött a vírussal, és meghaladta a járvány előtti szintet a gazdaság teljesítménye – mondta Baksay Gergely, a jegybank ügyvezető igazgatója. Hozzátette, Magyarország a 18. helyen áll uniós összevetésben versenyképesség szempontjából, a visegrádi régió átlagát némiképp meg is haladja ezen
a területen.

Magyarországon nőtt a leggyorsabban az uniós országok közül a hitelezés, ami a járvány idején segített a vállalatokat a kereslethiányos helyzet áthidalásában – mutatott rá a jegybank ügyvezető igazgatója.

A GDP-hez képest a hitelezés aránya a magánszektorban ugyanakkor még mindig alacsony, harmincöt százalékon áll, ami kétharmada a másik három visegrádi ország (V3) szintjének, illetve harmada az uniós átlagnak, a bankok költségszintje pedig magas – fűzte hozzá, utalva arra, hogy a digitalizáció mindkét esetben segíthet.

Az elmúlt tíz év legjelentősebb gazdasági eredménye, hogy több mint nyolcszázezer fővel sikerült bővíteni a munkaerőpiacon jelen lévők számát, és ezt a járvány alatt is sikerült megőrizni. Baksay Gergely szerint nagy kihívást jelent ugyanakkor a társadalom idősödése, amelynek hatásait például a humán tőke fejlesztésével lehetne kompenzálni.
A demográfiai helyzet a családbarát politikának köszönhetően jelentősen javult, a termékenységi ráta 2011 óta az 1,2–1,3-as szintről 1,5–1,6 százalékra, azaz az uniós átlagnak megfelelő szintre nőtt. További javulás elérése érdekében új intézkedések bevezetésére lehet szükség – jegyezte meg.

A széles körű foglalkoztatás eredménye, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata hét év alatt felére, harmincöt százalékról tizenhét százalékra csökkent Magyarországon – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.
A kkv-k helyzetét ismertetve elmondta, hogy a dualitás, a nagyvállalatokhoz viszonyított lemaradás a versenyképességben csökkent az elmúlt években, ugyanakkor új dualitás, a digitalizációban való leszakadás van kialakulóban.

Baksay Gergely továbbá felhívta a figyelmet az egészségügy területén a prevenció fontosságára, illetve az egészségpénztárak és -biztosítók szerepére, amelyek tervezhetővé teszik a orvosi–­gyógyszerészeti kiadásokat, illetve minőségbiztosítást is képesek nyújtani.

Az oktatás területéről azt emelte ki, hogy a korai iskolaelhagyók aránya nem csökken Magyarországon, ami további jelentős növekedési tartalékot rejt magában.

Ez az arány hazánkban tizenkét százalék, ami lényegesen magasabb a kilenc százalék körüli uniós átlaghoz és a hét százalék körüli V3-átlaghoz képest. A felnőttokta­tásban való részvétel, bár javult 2011-hez képest, még mindig jelentősen elmarad az unió átlagától.

Az utolsó terület, amely nagy hangsúlyt kap a kiadványban a zöldátállás. A globális felmelegedés problémái az elmúlt években rávilágítottak a zöldgazdaság, a környezeti fenntarthatóság fontosságára – húzta alá Baksay Gergely.

A gazdaságok energiafelhasználása relatív értelemben csökken a GDP-hez képest, Magyarország energiahatékonyabban működik és termel az uniós átlaghoz képest, ugyanakkor még így is több erőforrást használ fel, mint amennyi rendelkezésére áll - tette hozzá.

Az MNB 159 mutató alapján vizsgálta a versenyképességet, amelyek 95 százaléka objektívnek tekinthető – összegezte az ügyvezető igazgató. Emlékeztetett arra, hogy az MNB azért kezdte el mérni a versenyképességet, mert egyes nemzetközi felmérésekben megítélése szerint túlságosan sok szubjektív mutatót vettek figyelembe. Örvendetesnek nevezte, hogy a versenyképesség témakörét mára sikerült a közbeszéd tárgyává tenni Magyarországon, illetve azt is megjegyezte, hogy azóta a nemzetközi felmérések készítői is elmozdultak
az objektív tényezők irányába.

Megújította együttműködését az MNB és az NMHH


Több ponton kiegészítette és korszerűsítette eddigi együttműködési megállapodását a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) annak érdekében, hogy a jegybank hatékonyabban szűrje ki a jogsértő reklámokat – tájékoztatták az intézmények tegnap az MTI-t.  Kiemelték: az együttműködés célja a két intézmény felügyelete alá tartozó hírközlési és médiapiacok, illetve a pénzügyi piacok megbízható működésének támogatása.

A közös munka keretében az NMHH rendszeresen tájékoztatóanyagot küld az MNB-nek az újonnan megjelenő televíziós és rádiós pénzpiaci, biztosítási, tőkepiaci és pénztári piaci tárgyú kereskedelmi közleményekről. Ha a jegybank
ez alapján fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást indít az adott reklám kapcsán, erről rendszeresen tájékoztatja a médiahatóságot.
(JL)

Kapcsolódó írásaink