Választási győzelem a demográfiai katasztrófa árnyékában
ĀÉgető prioritások között kezdi meg munkáját az új dél-koreai kormány
ĀÉgető prioritások között kezdi meg munkáját az új dél-koreai kormány
ĀIvan Krastev a „hosszú XX. század” végéről, 1989 félreértéséről és a demográfiai szorongás politikai következményeiről beszélt Budapesten
ĀA nagycsalád olyan, mint a megélt történelem, összegabalyodott egyéni sorsokkal, amelyek reflektálnak egymásra. Üzennek az ősök, mi is beszélünk hozzájuk
ĀKorábban úgy vélték, hogy az emberiség túléléséhez a születési arány 2,1 gyermek
ĀKonferencia a családok támogatásáról és a demográfiai változások hatásairól
ĀMost, hogy a végére ért a demográfiáról a Magyar Hírlapban nyár elején elkezdődött vita, a szerkesztő óhatatlanul visszatekint és megpróbál valamiféle mérleget vonni
ĀA következő évtizedekre azonban kialakíthatnánk még a feltételeket egy egészségesebb generáció felnövekedéséhez, és elindíthatnánk egy koherens, hosszú távú építkezést a nemzet új felemelkedéséhez
ĀA miniszterelnök évértékelő beszédében olyan intézkedéseket jelentett be, amelyek már a második gyermek vállalását is ösztönzik
ĀA közösség erős szociális hálója csökkentheti a magányosság érzését, ami gyakran a gyermekszülés utáni időszakban jelentkezik
ĀHívásomra 1996-ban eljött Magyarországra az elnök a feleségével és 200 amerikai kalákással, közösségi munkással együtt
ĀHa ez a probléma egyáltalán megoldható, akkor csak rendkívül speciális, pronatalista intézkedésekkel tehető meg
ĀA teherbíró visszacsatolások alapvető terepe a család, a közösség, a szűkebb és tágabb társadalom
ĀMeg kellene érteni, hogy a gyermekek nevelése és egyáltalán a családi élet fenntartása életre szóló hivatás, amely állandó figyelmet és jelenlétet, komoly teljesítményt kíván az anyáktól
ĀEgészséges gyermekeink, a nemzedékek egymáshoz kötődése, tudásunk átadása, a fogantatás, várandósság, szülés, gyermekágy természetes folyamatainak tisztelete és szeretetalapú kísérése tartja meg nemzetünket
ĀNemcsak a társadalom szekularizálódott, hanem ezzel párhuzamosan az alapvető emberi kapcsolatok is deszakralizálódtak, így a házasság is. Érthetően és az értékét kifejezve kellene a házasság „szentség” voltát megfogalmazni
ĀEurópában jelentős regionális különbségeket látunk mind a termékenységet mutató adatokban, mind pedig az európai kormányok megoldási kísérleteiben
ĀMagyarország a nemzeti össztermék körülbelül öt százalékát költi a családok támogatására, ami a világ összes országát tekintve is kimagasló érték. Ennek ellenére a termékenység lényegesen a várakozások alatt alakul
ĀA házasság a Teremtés folytatása sok értelemben a házasságban, a gyermek ajándék voltának elfogadásában a személyiségünk kölcsönös kiteljesítésében
ĀÉvek hosszú során át indíthattam el fiatal párokat a közös élet útjára. A legnagyobb örömöm mindig az volt, amikor már „hármasban” látogattak meg
ĀKezdjük a címmel: „Nincs demográfiai válság”. Ez vajon azt jelenti, hogy még nincs, mert a teljes termékenységi ráta (TFR) – bár jócskán az egyszerű reprodukció szintje alatt van – annyira azért nem alacsony, hogy ezt válságnak minősítsük?
ĀSzámos jelből kiolvasható az, hogy nagyon sok, elöregedő európai népből – a magyarságból is – a valódi, tartós, mély életöröm hiányzik
ĀA modern társadalom a biológiai egyensúly korát szinte említésre sem érdemes rövid előkészületek után robbanásszerűen felszámolta
ĀFodor Éva azt mondja: „Nincs demográfiai válság”. Vagyis nem azt mondja, hogy „szerintem nincs demográfiai válság”, hanem egyszerűen közli, hogy ti (mármint mi) rosszul tudjátok
ĀMalthus óta sokan aggódnak a túlnépesedés miatt. A környezeti válság tovább élezte ezeket a félelmeket, így egyre erősebbek lettek azok a vélemények, amelyek a születések korlátozását sürgetik a Föld „megmentése” érdekében
ĀA népességcsökkenésről szóló aggodalmak nem a kereszténységről vagy a magyar kultúráról szólnak, hanem arról, hogy várható a fehér bőrszínű emberek arányának csökkenése a világon
ĀMagyarországon a személyijövedelem-adózás eddigi 36 éves gyakorlatában hol kisebb (a baloldali kormányok alatt), hol nagyobb összegben léteztek a gyermekek eltartása után járó adókedvezmények
ĀMagyarországon az új lakossági adózás 1988. évi bevezetésekor teljesült az állampárt akarata, miszerint az adózás csak a személyi jövedelmek nagyságát vette figyelembe, és nem volt tekintettel az eltartási kötelezettségekre
ĀA feladat az, hogy megteremtsük a nagycsaládos életpályamodell jogi-gazdasági-társadalmi feltételeit