Európai Unió

„Június 9-én az emberek véget vethetnek a háborúnak”

Szijjártó Péter szerint a nyomás egyre csak növekedni fog

A magyar és európai emberek június 9-én véget tudnak vetni az orosz–ukrán háborúnak, amennyiben az európai parlamenti választáson kellő számú békepárti politikust küldenek a parlamentbe – mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Szekszárdon.

„Június 9-én az emberek véget vethetnek a háborúnak”
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Fotó: AFP/Attila Kisbenedek

Szijjártó Péter a kormányzó pártok országjáró fórumainak szekszárdi állomása előtt tartott sajtótájékoztatón hozzátette, ekkor jó esélyünk lehet arra, hogy mindennek „a nukleáris háborús őrületnek, az Ukrajnába csapatokat küldeni akaró törekvéseknek egyszer s mindenkorra vége lesz, és újra békében, nyugalomban, gazdasági fejlődésben tölthetjük a mindennapjainkat Magyarországon”.

Emlékeztetett, az elmúlt hetekben, hónapokban több európai politikus „őrült nyilatkozatokat” tett; van, aki „az Ukrajnába küldendő szárazföldi csapatokról fantáziált, van, aki egyenesen nukleáris háborút vízionál”.

Az jól látszik – mondta –, hogy minél tovább tart az orosz-ukrán háború, annál súlyosabb a veszélye annak, hogy időben és térben is tovább terjedhet. Ha így lesz, akkor nem ezer kilométerre terjed először, hanem itt, a szomszédságban – jegyezte meg.

Azt mondta, Magyarország az elmúlt két, két és fél évben minden módon védekezett az ellen, hogy „belenyomjanak minket” a háborúba.

Hangsúlyozta, a nyomás növekedni fog, ezért az az érdekünk, hogy a háború minél előbb véget érjen.

A június 9-i európai parlamenti választáson kontinensszerte kell világossá tenni azt, hogy nem akarunk háborút, nem akarjuk, hogy nyugat-európai politikusok őrültségei miatt világháború legyen - ezt Szijjártó Péter már Kalocsán mondta, egy kampányrendezvényen.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a városban rendezett kampányeseményen rámutatott, hogy már több mint két éve tart a háború Ukrajnában, amelyből eddig Magyarországnak sikerült kimaradnia.

„Nem sodródtunk bele, nem engedtük, hogy belesodorjanak, belenyomjanak, belepréseljenek minket, aminek a kimondása nagyon egyszerű, bántóan egyszerű” - mondta.
Ennek kapcsán fontosnak nevezte annak tisztázását, hogy Oroszország nem Európát, nem a NATO-t és nem is a demokráciát, mint intézményrendszert támadta meg, hanem Ukrajnát.

„És az ukránok tényleg minden tiszteletet kiérdemlő módon harcolnak is a saját szabadságukért, a saját szuverenitásukért, saját országukért. Ez nagyon tiszteletreméltó erőfeszítés. De nem értünk harcolnak, nem Magyarországért harcolnak, nem Európáért harcolnak, nem a szabad világért harcolnak és nem a NATO-ért harcolnak, nem a demokráciáért, hanem magukért” - sorolta.

Majd kifejtette, nem szabad engedni, hogy hazánkat is belenyomják bizonyosfajta erkölcsi csapdába, azt próbálva meg sulykolni, hogy „aki nem gondolja azt, hogy az ukránok érte is harcolnak, az legalábbis érezze magát rosszul vagy legyen lelkiismeret-furdalása”.

Stratégiai hibának minősítette a szankciók bevezetését, hiszen azok nem teljesítették eredeti céljaikat, nem kényszerítették térdre Oroszországot és több mint két év alatt sem vittek közelebb a békéhez.

Illetve felszólalt a fegyverszállítások ellen is, kiemelve, hogy a háborúnak nincs megoldása a harctéren, egyik fél sem tud felülkerekedni a másikon, így mindez csak meghosszabbítja a harcokat, a szenvedést.

Aláhúzta: a konfliktus lezárása kizárólag diplomáciai rendezés nyomán lehetséges, a kérdés csak annyi, hogy mikor kezdődhetnek meg a béketárgyalások, márpedig minél előbb, annál jobb.

Szijjártó Péter a pódiumbeszélgetésen kijelentette, hogy minél később kerül erre sor, annál nagyobb a kockázata annak, hogy valami még sokkal szörnyűbb dolog történik.

„Nézzék meg, az európai politikusok egy jelentős része belelovallta magát a háborús pszichózisba (.) Mivel jól láthatóan nincsen csatatéri megoldás és győzelem, valami újdonság kell. És mi az a valami újdonság? Szárazföldi csapatok beküldése Ukrajnába, ami egyértelműen világháborús kockázattal jár, és a fantáziák a nukleáris fegyverek bevetéséről” - mondta.

„A nyugat-európai politikusok elkezdtek beszélni a nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségéről. Mi volt a reakciója az oroszoknak? Elkezdtek hadgyakorlatokat végrehajtani a taktikai nukleáris fegyverek bevetéséről” - tette hozzá.

„Most a kérdés az, hogy tényleg szükségünk van nekünk erre? Tehát tényleg ez lenne a nyugat-európai válasz? Szárazföldi csapatok küldése világháborús kockázattal, illetve a nukleáris fegyverek emlegetése nukleáris háborús kockázattal?” - tette fel a kérdést.

A miniszter leszögezte, hogy a június 9-i európai parlamenti választáson az emberek ugyanolyan típusú döntést hozhatnak, mint a 2022-es választáson, amikor a magyar politikai paletta szereplői a háborúval kapcsolatos álláspontjuk mentén vonultak fel egymással szemben.

„Az egyik oldal azt mondta, hogy a legfontosabb dolog a magyar emberek biztonságának garantálása, hogy ki kell maradni a háborúból, meg kell védeni az országot. Mit mondott a másik oldal? Fegyvereket kell küldeni, ha kell, katonákat is kell küldeni, le kell állítani a földgázszállítást Oroszországból” - húzta alá.

„És a magyar emberek hoztak egy világos döntést. És most ezt a világos döntést kellene megismételni, csak most már nem magyar, hanem európai viszonylatban” - hangsúlyozta.

„Európai viszonylatban kellene világossá tenni, hogy nem akarunk háborút. Nem akarjuk, hogy nyugat-európai politikusok őrültségei miatt világháború legyen, nem akarjuk, hogy nyugat-európai politikusok őrültségei miatt atomháború legyen. Köszönjük szépen, ebből mi, magyar emberek nem kérünk. És ha leszünk elegen június 9-én, akkor ezt a véleményünket még tőlünk nagyon messze is meg kell hallják az európai politikusok” - összegzett.

Kapcsolódó írásaink