Európai Unió

Íme, az Európai Parlament pártszövetségeinek programjai

A jobboldali frakciók folyamatos erősödése mellett a liberálisok és a zöldek egyre több szavazót veszítenek

Nyakunkon az európai parlamenti választások. A Mandiner gorcső alá vette a nagy pártszövetségek programjait, nézzük mivel kampányolnak!

Íme, az Európai Parlament pártszövetségeinek programjai
Matteo Salvini, Giorgia Meloni és Antonio Tajani
Fotó: NurPhoto via AFP/Domenico Cippitelli

Négy hónappal a megméretés előtt nagy figyelem irányul az előrejelzésekre, s habár minden botrány, bejelentés, sajtóhír azonnali támogatottságbeli módosulást eredményez az ilyenkor fokozott érzékenységű népszerűségi indexeknél, a nagy trendek eddig nem változtak.

Matteo Salvini szerint le kell váltani a néppárti–szocialista–liberális együttműködést

Folytatódik a kampány múlt év végi kezdetekor érzékelhető tendencia: az Európai Parlament hét frakciója mögött álló erők közül továbbra is a konzervatív Európai Néppárt (EPP) a legerősebb, a második helyen az Európai Szocialisták Pártja (PES) áll, a sereghajtó pedig szinte változatlan támogatottsággal az öt párt alkotta Egységes Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) csoport. A középmezőnybe tartozó négy szereplőnél azonban már elmozdultak az erőviszonyok: a liberálisok elvesztették szavazóik egyötödét, a zöldek az egyharmadát, a két jobboldali frakció népszerűsége pedig éppen ilyen arányban növekedett.

Székek és százalékok

A 705 fős Európai Parlamentben az Európai Néppárt képviselőcsoportjának 178, a PES frakciójának, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (S&D) 141, az Újítsuk Meg Európát-nak (Renew) 101, a Zöldek – Európai Szabad Szövetségnek (Greens/EFA) 72, az Európai Konzervatívok és Reformistáknak (ECR) 66, az Identitás és Demokráciának (ID) 60, az Egységes Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldalnak 37 mandátuma van, 50-en független képviselőként tevékenykednek. Ha február közepén lenne a választás, akkor a Politico Poll of Polls felmérése szerint az EPP 172, az S&D 141, az ID 88, a Renew 82, az ECR 77, a Greens/EFA 44, a GUE/NGL 32 mandátumot szerezne, a Europe Elects januári összesített becslése szerint az EPP 180, az S&D 140, az ID 91, a Renew 82, az ECR 80, a Greens/EFA 51, a GUE/NGL 42 székhez jutna. Vagyis a kutatásokból az olvasható ki, hogy a három nagy frakció közül az EPP és az S&D csak kismértékben gyengült, a liberális Renew viszont megroggyant, harmadik erőnek az ID jött fel, és a másik jobboldali csoport, az ECR is a liberálisok nyomában van.

Még érdekesebb olvasata lehet a számoknak, ha a két politikai rokon frakció mandátumait összeadjuk: csupán 5-15 mandátumos hátránnyal a második parlamenti erővé válnának az EPP mögött. A mandátumösszesítés egyébként nem csupán fikció, hiszen a színfalak mögött az ID és az ECR vezetői között régóta zajlanak egyeztetések. Ha az egyesült jobboldal lenne a parlament második ereje, akkor az EPP dilemma előtt állna: fenntartja az „elitek” koalícióját a szocialistákkal és a liberálisokkal, vagy az eszmék, célok, elvek hasonlósága miatt „természetes” szövetségesével, a jobboldallal áll össze.

A két jobboldali frakció tudja, hogy egy ilyen helyzet lélektani fordulatot eredményezhetne az európai belpolitikában, ezért kampányukban mindent megtesznek, hogy a 2019-ben elmaradt jobboldali fordulat 2024 nyarán bekövetkezzen. A szavazók is érzik a tétet: a kampánykezdet előtti, őszi Eurobarométer felmérés szerint a választópolgárok 68 százaléka részt kíván venni a voksoláson, ez pedig 9 százalékkal magasabb a 2019-es részvételi adatnál.

Néppárt – vissza a jobboldalra?

Az Európai Néppárt a nagy hagyományú konzervatív tömörülés, amely az utóbbi évtizedben jobbközép helyett centrumpolitikát vitt, több meghatározó kérdésben a hagyományos konzervatív válaszok helyett liberális vagy szocialista megoldásokat támogatott.

Kampánytémái a versenyképesség növelése, a munkahelyteremtés, a korrupció elleni küzdelem, az EU külső határainak védelme, a védelmi kapacitás erősítése és az euroatlanti kapcsolatok javítása. Január végén egy rövid program is készült a kampányra, amely több elemében visszatérést mutat a jobboldali gyökerekhez. Ilyen pont az, hogy a háromszorosára növelnék az unió külső határait biztosító védelmi erők létszámát, illetve megerősítenék az Europol intézményét. A migráció kérdésében a javaslatuk az, hogy minél több menekült kérelmét az utolsó biztonságos országban, vagyis az EU területén kívül kellene elbírálni.

Más ügyekben azonban éppen a föderális irányba mozdulnának: a hatékonyabb külpolitika viteléhez az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének funkciója helyett az uniós külügyminiszter posztjának létrehozását javasolják, a háborús kihívások miatt pedig az egységes uniós védelmi politika érdekében uniós védelmi biztost is kineveznének.

Érdekes fejlemény, hogy az EPP a védelmére sietett az európai autógyártóknak: kéri annak az irányelvnek a feloldását, amely a zöld­átállás miatt 2035-től tiltaná az új benzines és dízelautók értékesítését.

Szocdemek – az állandó fejlődés útján

Az Európai Szocialisták Pártja egy német–francia dominanciájú szervezet, amelynek támogatottsága nagyban függ a Németországi Szociáldemokrata Párt és a francia Szocialista Párt teljesítményétől – jelenleg egyik sincs a csúcson.

A PES kampánya továbbra a progresszív Európáról szól, amely vízió a fejlődés, a modernizáció és a társadalmi igazságosság szempontjait kívánja egyszerre érvényesíteni. Választási manifesztumában a fenntartható jólét intézményi megalapozását ígéri, valamint a társadalmi igazságosság jegyében a „felelősségteljes kapitalizmus” programját, a zöldfordulat, illetve a klímaváltozás elleni harc érvényesítését, továbbá a társadalombiztosítási rendszerek és a szociális-jóléti szolgáltatások megőrzését. A megélhetés és a lakhatás támogatását, a munkavállalók érdekvédelmét, a munkahelyteremtést egy szegénység elleni paktum megalkotásával képzeli el. Kampánytémái között van az uniós vagyonadó bevezetése, az Ukrajna melletti kiállás, a gender­egyenlőség és a női jogok felkarolása, illetve a digitalizáció elősegítése is.

ECR és ID – a szuverenitás őrzői

Bár hasonló a programjuk, a nemzeti szuverenista, nacionalista pártok két frakciója verseng egymással. Van közöttük együttműködés és közeledés, de a többek között Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes, az ID-s Liga párt egykori elnöke által vizi­o­­nált egyesítés egyelőre nincs napirenden. Ennek több oka van, de a fő törésvonalat az oroszokhoz való viszony jelenti: az ID ellenzi a Moszkva elleni szankciókat, az ECR viszont kritikusan viszonyul Oroszországhoz.

Az ID december elején Firenzében elsütötte a kampány startpisztolyát: Salvini célként jelölte meg, hogy az ID a harmadik erővé váljon, s az ECR-ral összefogva koalíciót alkosson az EPP-vel, leváltva a néppárti–szocialista–liberális együttműködést. Kampánytémái a megélhetés kérdései, a migráció- és iszlámellenesség, az uniós bürokrácia bírálata, Ukrajna feltétlen támogatásának kritikája. Álláspontja korábban még rétegpolitizálásnak tűnt, de 2024-ben már inkább pragmatikusnak: az infláció, a drágább élet problémája, az elhibázott migrációs politika okozta társadalmi zavarok vagy az ukrajnai háborúba való belefáradás mind erősíti a kampányát.

Az ECR programja több lábon áll. Egyrészt fókuszál a megélhetés javítására, munkahelyteremtő programok bevezetésére, a vállalati terhek csökkentésére és szabadkereskedelmi egyezmények tető alá hozására, másrészt hangsúlyos feladatnak tartja az EU külső határainak megvédését, a gazdasági bevándorlók menekültkérelmének elutasítását és hazatoloncolásukat, a terrorizmus elleni küzdelemhez egy egységes uniós bűnügyi adatbázis létrehozását. „Eurorealista” megközelítést ígérnek a közös ügyekben, amelynek alapeszméje a szubszidiaritás, vagyis lehetőleg minél több ügyet kellene minél alsóbb szinten elintézni, és minél kevesebb tagállami jogkört átadni Brüsszelnek.

Renew – a liberális Európa üvegplafonja

A centrista-liberális Újítsuk Meg Európát frakció mögött álló Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt (ALDE) és Európai Demokrata Párt (EDP) minden mérés szerint támogatást veszít. Ennek van egy pártkötődésbeli magyarázata: a frakció domináns ereje, az Emmanuel Macron francia elnök mögött álló Reneszánsz párt szintén nem áll jól a közvélemény-kutatásokban.

A liberálisok elvesztették szavazóik egyötödét, a zöldek pedig az egyharmadát.

A Renew programja az emberi jogok, a demokratikus elvek, a jogállamiság védelmét ígéri, illetve a nemi, etnikai, kulturális kisebbségek képviseletét. Prioritás a gazdasági fejlődés felpörgetése, amit az oktatásba és az innovációba való befektetéssel, feszesebb fiskális politikával és hatékonyabb szabályozással látnak megvalósíthatónak. A fenntartható fejlődést szem előtt tartva támogatják a zöldenergiára való átállást, a klímaváltozás elleni intézkedéseket. A migráció kérdésében a felelősség és a szolidaritás kettős értékét hangoztatják, és kiállnak az uniós migrációs paktum mellett, a hatékonyabb külpolitikai és védelmi fellépéshez készek az uniós alapszerződés módosítására. Ukrajna ügyében a feltétlen anyagi és katonai támogatás szószólói.

Zöldek – az átállás nehézségei

Hasonló helyzetben van a Zöldek – Európai Szabad Szövetség, mint a szocdemek vagy a liberálisok. Tagállami szinten két nagy pártja a német Szövetség ’90 – Zöldek és a francia Környezetvédők, s ezek választási teljesítménye rányomhatja majd a bélyeget a szervezet júniusi eredményére.

Fő kampánytémájuk nyilvánvalóan az éghajlat­változás elleni, illetve a biológiai sokféleség megőrzése melletti harc. Társadalmi programjuk a szegénység elleni küzdelem, a jövedelmek és a vagyonok közötti egyenlőtlenségek növekedésének megállítása, az oktatás és az egészségügy megreformálása. Politikai célkitűzésük a demokrácia, a jogállamiság és a szabadságjogok védelme, a genderegyenlőség és a digitális Európa megteremtése, a menekültek szabályozott befogadása, a nyitott európai társadalom megteremtése.

Baloldal – fél lábbal a múltban

Az Egységes Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal szlogenje, hogy olyan rendszert kell építeni, amely nem a tőkéért van, hanem az emberért. Ez azonban régi baloldali program, s a 21. században már nem rejt izgalmas víziót a hús-vér problémák megoldására, ez látszik többek közt a Francia Kommunista Párt (PCF) gyenge teljesítményén is. A GUE/NGL haladással való ambivalens viszonyát mutatja, hogy a honlapján található legfrissebb program 2022-ből származik. Ennek bevezetőjében arról írnak, hogy Európában olyan új társadalomra lenne szükség, amely meghaladja a kapitalista berendezkedést, és amely a klíma- és környezetvédelemre, a társadalmi és gazdasági igazságosságra épül. Céljuk a hatékony munkahelyteremtés, a nők jogegyenlősége, a szolidaritás a kisebbségekkel és a demokratikus intézményrendszer védelme.

Kapcsolódó írásaink