Stresszes? Menjen az erdőbe erdőfürdőzni!

„Az erdőfürdő, azaz sinrin-joku egy japán eredetű stresszcsökkentő, relaxációs program, amelynek során a természet közelsége ellazít és energiával tölt fel bennünket. Az erdőfürdő a szó szoros értelmében nem vizes tevékenység, de mégis joggal viseli a fürdő nevet: beengedjük a természetet magunkba az érzékszerveinken keresztül, és eggyé válunk az erdővel. A módszer segítségével mélyebbé és nyugodtabbá válik a légzésünk, általánosságban jobban érezzük magunkat, és nyugodtabbá válunk” – olvasható az erdofurdo.hu oldalon, amely egy nagyon találó Albert Einstein idézettel indít: “Nézz mélyen a természetbe, és mindent jobban fogsz érteni.”

Az elmúlt években sok tanulmány készült a sinrin-joku fizikai és pszichológiai hatásairól. Ma már bizonyított tény, hogy az erdőfürdő csökkenti a stresszt, a szorongást, a depressziót, az alvászavart, a vérnyomást, a kortizol nevű stresszhormon szintjét, a pulzusszámot, erősíti a koncentrációt és az immunrendszert. A természetben eltöltött idő javítja mentális teljesítményünket és kreativitásunkat. A természetben végzett meditáció nagyszerű módszer arra, hogy felerősítsük környezetünk pozitív hatásait.

A meditáció és a tudatos jelenlét (mindfulness) ideális arra, hogy az adott pillanat megélésével megnyugtassuk az elmét. Nem kell kiürítenünk a tudatunkat, hogy élvezhessük a meditáció jótékony hatásait, elég megfigyelni a gondolatainkat és visszaterelni a tudatosságra, ha elkalandozik.

Már az is gyógyító hatással lehet ránk, ha minden érzékszervünkkel figyelve egyszerűen csak jelen vagyunk a természetben.

„Miután mindenki kikapcsolta a telefonját, egy rövid bevezető és egy kis üdvözlő rituálé következik, aztán sétálni megyünk” – olvasható a folyamat leírása az erdofurdo.hu-n

„Az alap normál erdei séta minimum 2–2,5 órát vesz igénybe, ezalatt 2–3 km távolságot teszünk meg. Nem sietünk, mert a sinrin-joku nem a túrázásról szól! Az út során négy helyszínen megállunk, és különböző gyakorlatokkal (Kum-Nye jóga, speciális légzés, meditáció) stimuláljuk az érzékszerveink éberségét. Ezek a részek a lassításról és a belső gyönyör megtapasztalásáról szólnak: magunkba szívjuk az erdő ízeit, szabadjára engedjük az öröm és a nyugalom érzetét. Mindig van egyéni idő, vagyis amikor mindenki leülhet, elmélkedhet vagy felírhatja a gondolatait. A természettel való kapcsolatunk egyedi, tehát az általa nyújtott boldogság is egyedi lesz”.

Az erdőfürdő integrálja a természetben töltött időnek és a természetterápiának az immunrendszert erősítő hatását (elsősorban az NK-sejtek, azaz a természetes ölősejtek száma emelkedik), amely hatás egyes tanulmányok szerint akár 30 nappal az erdőfürdőzést követően is mérhető.

A fejlett nyugati társadalmakban meghonosított erdőfürdőzés szoros kapcsolatban áll az ökopszichológiával és a természetterápiával, de módszertana eltér azokétól, miként az eredeti, gyógyászati célú shinrin-yoku-módszertől is.

A nyugati országokban meghonosodott kapcsolati erdőterápia alapjait Amos Clifford amerikai pszichoterapeuta fektette le.

Az erdőfürdőzés ezen formájának kiemelten fontos eleme a természet élőlényeivel való kapcsolatteremtés, újrakapcsolódás a természettel, amely túlmutat az érzékszervi kapcsolatteremtésen, és általa egyenesen az ember és ökoszisztéma kapcsolatának tudatosítását és helyreállítását célozza meg – olvasható a magyarmezogazdasag.hu oldalon.