Egy ital, amely elnyomja a szervezetben a „gyulladásos gének” aktivitását

A kísérletben 20 egészséges, 21 és 36 év közötti, krónikus betegségben nem szenvedő felnőtt önkéntes vett részt. A résztvevők 60 napon keresztül 500 ml pasztőrözött narancslevet ittak, két adagra elosztva. A vizsgálat előtt három nappal és a kísérlet alatt tartózkodtak minden más citrusféle fogyasztásától.

A tudósok a kísérlet előtt és után elemezték az önkéntesek vérét, tanulmányozva a perifériás vér mononukleáris sejtjeinek – az immunrendszer fontos részének – génaktivitásának változásait. Kiderült, hogy a rendszeres gyümölcsléfogyasztás transzkriptom reorganizációt okozott: több mint 3700 DNS-régió módosult, köztük 1700 fehérjét kódoló gén.

Különösen feltűnőek voltak a vérnyomással (NAMPT, NLRP3), a lipid-anyagcserével és a gyulladással összefüggő gének aktivitásának eltolódásai. A vizsgálatban résztvevőknél a gyulladásban részt vevő gének aktivitásának csökkenése, valamint az anyagcsere-szabályozással és az érrendszeri egészséggel kapcsolatos gének expressziójának növekedése volt megfigyelhető.

Továbbá a narancslé változásokat okozott a génfunkciókat szabályozó nem kódoló RNS-ek – mikroRNS-ek és hosszú, nem kódoló RNS-ek – aktivitásában. Például a gyulladáscsökkentő miR-1305 expressziója megnőtt.

A szerzők szerint valószínűleg a citrusfélék flavanonjai, mint például a heszperidin és a naringenin, állnak e hatás hátterében. Ezek a növényi vegyületek befolyásolják az NFKB1, AHR és PPARα specifikus transzkripciós faktorok által szabályozott jelátviteli útvonalakat.

A tudósok megjegyzik, hogy az eredmények még nem erősítenek meg közvetlen ok-okozati összefüggést, de azt mutatják, hogy az ital hogyan befolyásolhatja a szív- és érrendszeri funkciókkal kapcsolatos molekuláris folyamatokat. A kutatók a jövőben azt tervezik, hogy meghatározzák, hogy a hatás függ-e a testsúlytól, és hogy ezek az adatok felhasználhatók-e személyre szabott étrendi ajánlásokhoz.