Hogy hat az epepangás a májra?

Jelenleg magas az epekőbetegség előfordulása, és ennek a kóros állapotnak a veszélyes szövődményei, mint például a mechanikus sárgaság (kolesztázis), folyamatosan súlyosbodnak. Ez egy olyan kóros állapot, amely az epesavak felhalmozódásához vezet a vérben. Ennek egyik oka az epeúti elzáródás, az epe normális kiáramlását gátló különféle akadályok kialakulása. Az útjában álló akadályok miatt az epe nem jut be a nyombélbe, és nem vesz részt az emésztésben. Az akadályok lehetnek belsőek - az epevezetékekben lévő epekövek formájában -, és külsőek - az epevezetékek összenyomódása formájában kötőszöveti összenövések, hasnyálmirigy-ciszták miatt.

„Az epe pangása és a megnövekedett nyomás az epevezetékekben jelentős változásokat okoz a májsejtek szerkezetében, ami epepangásos és endogén mérgezéshez vezet. Egyszerűen fogalmazva, a szervezetet a benne termelődő anyagok mérgezik” – magyarázta a Gazeta.Ru-nak Marina Kashaeva, az Emberi Morfológiai Tanszék docense.

A tudósok 160, nem daganatos eredetű mechanikus sárgaságban szenvedő beteg klinikai adatait és májszöveteit vizsgálták. Az elemzés kimutatta, hogy háromhetes mechanikus sárgaság esetén a májsejtek pusztulásának nyilvánvaló folyamatai figyelhetők meg, és a zsíranyagcsere kóros változásai is fokozódnak.

„A legfeljebb két hétig tartó sárgaságban az epe kiáramlásának helyreállítása után a máj szerkezete gyakorlatilag helyreáll. Hosszú távú krónikus sárgaság esetén (három héttől) a portális traktusokban szklerotikus elváltozások maradnak fenn – a normál májszövet kötőszövettel való helyettesítésének folyamata, a kóros sejtek felhalmozódása és az epevezeték szövetének proliferációja” – jegyezte meg Kashaeva.