Életmód

Ez a mediterrán sajt nemcsak finom, hanem magas fehérjetartalmú is

Görögországban évszázadok óta fogyasztják

Ha Ön is azon több millió utazó közé tartozik, akik idén nyáron Görögországba látogattak, valószínűleg már közelről megismerkedett a fetával. A friss, sós sajt a görög konyha elengedhetetlen hozzávalója, és Athén városától a Kikládok szigetéig mindenben megtalálható, a salátáktól a leveles tésztából készült pitékig. De nem kell repülnie ahhoz, hogy jól megismerje ezt a mediterrán kedvencet. A klasszikus görög salátákban (más néven horiatiki) gyakran paradicsommal, uborkával és vöröshagymával párosított feta régóta közkedvelt étel a világ minden táján, főleg nyáron.

Ez a mediterrán sajt nemcsak finom, hanem magas fehérjetartalmú is
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Foodcollection/Mood4Food/Eric Boivin

Mi az a feta?

A feta egy friss, félkemény sajt, amelyet hagyományosan juhtejből vagy juh- és kecsketej keverékéből készítenek. Kemény, morzsalékos állagú és krémes. Ízét gyakran „erősnek és sósnak” írják le, köszönhetően a sós lében áztatással járó alvasztási folyamatnak.

A feta sajtot Görögországban évszázadok óta fogyasztják, történelme a hagyományokban és a mitológiában gyökerezik, ősi étel – még Homérosz Odüsszeiájában is megjelenik. Bár a franciák és a bolgárok is készítenek saját feta stílusú juhtejsajtot, az „igazi” fetát legalább 70%-ban juhtejből kell Görögországban készíteni (a fennmaradó 30%-nak kecsketejnek kell lennie), hogy valódi fetának lehessen tekinteni.

2002-ben az Európai Unió védett eredetmegjelölést (OEM) adott a görög fetának, hogy megkülönböztesse a kereskedelmi forgalomban kapható ál-fetától, amely hasonló kinézetű, de tehéntejjel készül. A legtöbb görög feta a Balkán-félszigetről származik.

A feta tápértéke

Mivel az igazi feta nem tartalmaz tehéntejet, általában alacsonyabb laktóztartalmú, mint más sajtok. Kevesebb telített zsírt is tartalmaz. Így a fetát könnyebben emészthetőnek tartják, mint a legtöbb más sajtot, még enyhe laktózintoleranciában szenvedők számára is. Gazdag fehérjében, és A- és K-vitamint, valamint ásványi anyagokat, például kalciumot, szelént, cinket és foszfort tartalmaz. Számos B-vitamint is tartalmaz.

Kalóriatartalma hasonló a mozzarelláéhoz, és lényegesen kevesebb, mint a legtöbb érlelt sajté, de jóval magasabb, mint a túróé.

A feta egészségügyi előnyei

A feta egy félzsíros sajt, amely jelentős mennyiségű kalciumot tartalmaz – 140 mg unciánként; több, mint a mozzarella és a túró –, ami jótékony hatással van a csontsűrűségre és a csontritkulás megelőzésére. Természetes probiotikumtartalma miatt gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, és elősegíti a kiegyensúlyozott bélmikrobiotát és a megfelelő emésztést. Kevesebb laktózt tartalmaz, mint a mozzarella sajtok, ezért általában jól tolerálják azok, akik enyhe laktózintoleranciában szenvednek. Fehérjében gazdag, ezért alkalmas azok számára, akik magas fehérjetartalmú vagy ketogén diétát követnek. Gazdag esszenciális aminosavakban, vitaminokban, például A-, K-, B2-, B6- és B12-vitaminban, valamint ásványi anyagokban, például kalciumban, cinkben, szelénben és foszforban.

Egyes tanulmányok szerint a fehérje és a kalcium kombinációja segíthet szabályozni a vércukorszintet.

Ellenjavallatok

A feta laktózt tartalmaz (bár kisebb mennyiségben, mint más tejtermékek), és általában kerülniük kell azokat, akiknek erős laktózintoleranciájuk van. Magas a nátriumtartalma is, ezért a magas vérnyomásban szenvedőknek mértékkel kell fogyasztaniuk. Néhány fetafajta pasztőrözött tejből készül, és terhesség alatt kerülni kell őket. Bár a feta nem alacsony kalóriatartalmú sajt, magas a fehérje- és értékes tápanyagtartalma. Ennek ellenére azoknak, akik alacsony zsírtartalmú étrendet követnek, érdemes lehet korlátozniuk a fogyasztását.

Hogyan együnk fetát?

Ne korlátozza le a klasszikus görög salátára – bármennyire is finom. Fedezzen fel olyan kombinációkat, mint a feta, spenót és dió; a feta édesburgonyával és olajbogyóval; a feta avokádóval és rukkolával; vagy feta, sárgadinnye, dinnye és pirított mandula. A feta finom morzsolva tészta- és rizsételekre, árpasalátákba, vagy kuszkusszal, tönkölybúzával és quinoával. Levesekhez is ízletes díszítés.

Felhasználhatja quiche-ben és pitékben is, vagy szórhatja pizzára és lepénykenyérre. Vagy készíthet fetából pestót egy kevés olívaolajjal, fűszernövényekkel, például bazsalikommal vagy petrezselyemmel, fekete olajbogyóval, dióval vagy fenyőmaggal összekeverve. Mártogatóshoz keverje össze mentával vagy petrezselyemmel, olívaolajjal, aszalt paradicsommal és néhány csepp csípős szósszal, hogy krémes kencét kapjon kekszhez vagy nyers ételekhez.

Remekül illik omlettbe, rántottába és krumplipürébe keverve is, hogy extra ízt és fehérjedúsítást adjon. Készítsen egészséges, görög ihletésű pirítóst úgy, hogy fetát morzsol el fokhagymával bedörzsölt teljes kiőrlésű, kovászos vagy hajdina kenyéren, néhány szelet érett paradicsommal és avokádóval, olívaolajjal, oregánóval és chilivel ízesítve.

Kapcsolódó írásaink