Életmód

Orvosilag bizonyított a hétfői szindróma

Felfedezték a krónikus stresszhez való kapcsolatát

A hongkongi egyetem tudósai felfedezték, hogy a hét eleje egy tartós, hónapokig tartó fiziológiai reakciót vált ki az emberekben, és növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát – írja a Sports.kz a Championat.com-ra hivatkozva.

Orvosilag bizonyított a hétfői szindróma
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Cultura Creative/OPIFICIO 42

A Journal of Affective Disorders című folyóiratban megjelent tanulmány szerint azoknál az embereknél, akik hétfőn a legszorongóbbak, átlagosan 23%-kal magasabb a stresszhormon kortizol szintje a hajukban, mint azoknál, akik más napokon a legszorongóbbak. Ez a hatás még a nyugdíjasoknál is megfigyelhető volt, ami arra utal, hogy nem csak a munka játszik közre, hanem egy mélyen gyökerező stresszválasz is.

A kutatók 3511, 50 év feletti felnőtt adatait elemezték a brit ELSA longitudinális vizsgálatból. A résztvevők beszámoltak stressz-szintjükről, és hajmintákat adtak nekik, amelyek lehetővé tették számukra, hogy két-három hónapon keresztül mérjék hosszú távú kortizolszintjüket.

A szerzők azt találták, hogy a hétfő „kulturális stresszerősítőként” működik, amely biológiai reakciók sorozatát indítja el. A krónikusan magas kortizolszinttel rendelkező emberek a legsebezhetőbbek – a hét elején több szorongást tapasztalnak. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a hosszú távú stressz a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese rendszer diszfunkciójával jár, ami növeli a szívbetegségek és az elhízás kockázatát.

Már egy ideje ismert, hogy hétfőnként megnő a súlyos szívrohamok száma. Egy új tanulmány feltárt egy lehetséges okot: a tartós hormonális egyensúlyhiányt, amely megteremti az ilyen betegségek kialakulásának hátterét.

Kapcsolódó írásaink