A zabkása nem való mindenkinek

„A zabkása összetett szénhidrátok, növényi fehérje, rost, B-vitaminok és ásványi anyagok forrása. Ezek az anyagok különféle pozitív hatásokkal rendelkeznek. Így a lassan emészthető szénhidrátok stabilizálják a vércukorszintet, és hosszan tartó jóllakottságérzetet biztosítanak – 3-4 órán át. A növényi fehérje szükséges az új sejtek kialakulásához a szervezetben, a rost pedig a bélperisztaltika normalizálásával segíti az egészséges emésztés fenntartását. Ezenkívül egyes gabonafélék, például a zabpehely és a gyöngyárpa, béta-glükánokat tartalmaznak, amelyek segítenek csökkenteni a „rossz” koleszterin szintjét, ami pedig segít csökkenteni az érelmeszesedés kockázatát. Érdemes megjegyezni, hogy kifejezetten teljes kiőrlésű gabonából készült gabonafélékről beszélünk” – mondta a táplálkozási szekértő.

A zabkása nyilvánvaló előnyei ellenére azonban vannak olyan érzékenységek és betegségek, amelyek esetén ezt az ételt bizonyos árnyalatokat figyelembe véve kell fogyasztani. Például a II-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknek alacsony glikémiás indexű zabkását ajánlott választani, azaz olyat, amelyben a vércukorszint lassan emelkedik. Ilyenek a zabpehely, a hajdina és a gyöngyárpa. A magas glikémiás indexű zabkása listáján szerepel a búzadara és a fehér rizs. Használatukat a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell.

„Azt is javasoljuk, hogy a bakteriális túlszaporodási szindrómában szenvedő betegek, akik olyan tünetekben nyilvánulnak meg, mint a puffadás, hasmenés és hasi fájdalom, gondosan válasszák meg a gabonaféléket. Bizonyos gabonafélék, például a búza fogyasztása súlyosbíthatja a tüneteket, ezért fontos, hogy az ételt egyénileg, a saját érzéseink alapján válasszuk ki: csak azt hagyjuk meg az étrendben, ami nem rontja az állapotot, és azt, ami igen” – mondja az orvos.

A gluténre fokozottan érzékeny betegeknek kerülniük kell a bulgurból, árpagyöngyből és búzából készült kásákat, mivel ezek a gabonafélék tartalmazzák ezt a fehérjét. Hasznos helyettesítő lehet számukra a hajdina-, rizs- vagy kukoricakása – adta hírül a sports.kz.

„Az egyensúly fenntartásához és az optimális tápanyag- és nyomelemkészlet eléréséhez fontos a kiegyensúlyozott étrend. Ehhez alkalmazhatjuk a Harvard-tányérelvet, amikor minden étkezéshez egy 22-23 cm átmérőjű tányért gondolatban 4 részre osztunk, ahol az 1/2-t zöldségek, zöldségek, gyümölcsök, bogyós gyümölcsök foglalják el; az 1/4-et növényi fehérjék, például bab, mung bab, csicseriborsó; a másik 1/4-et pedig összetett szénhidrátok, például teljes kiőrlésű gabonafélék” – foglalta össze.