Védekezés a szúnyogok ellen

Hazánkban több mint 50 szúnyogfaj honos. Ami közös bennük, hogy a nőstény szúnyogok alkalmanként gerinces állatok vérét szívják. A legtöbb szúnyogfajnak meghatározott táplálékpreferenciája van, több faj például a madarak vagy a kétéltűek vérét részesíti előnyben. A csípőszúnyogok csak egy kis csoportja vesz fel emberi vért. Vannak azonban olyan fajok is, amelyek emberi és állati vért egyaránt szívnak. A hím szúnyogok, de gyakran a nőstények is lágyszárú növények nedveit, elsősorban virágok nektárját fogyasztják, ebből fedezik energia- és folyadék szükségletüket.

A különböző fajok különböző élőhelyeken fordulnak elő. Folyók, tavak partján nyáron tömegével fordulhatnak elő a szúnyogok. Ugyanakkor a természetes vizektől távol is találkozhatunk velük. Ennek oka egyrészt az, hogy a szúnyogok terjedését a légmozgás segíti, a szél kilométerekre sodorhatja őket szaporodási helyüktől. Másrészt számos olyan szúnyogfaj van, amelyek lárvái a különböző tárgyakban, kisebb vízgyűjtő edényekben, de akár a keréknyomban megülő esővízben is fejlődnek. Otthont adhat nekik pl. a vízgyűjtő hordóban, virágcserép alatt, szétszórt hulladékban stb. összegyűlő esővíz. A nyári hőmérséklet mellett akár egy hét alatt kifejlődhetnek a szúnyoglárvák. Néhány deciliter vízből több száz szúnyog repülhet ki.

A csípőszúnyogok csípése egyrészt kellemetlen, másrészt, ami járványügyi és gazdasági szempontból fontosabb: betegségeket terjeszthet. A szúnyogok által terjesztett fertőzések az embereket és/vagy az állatokat is megbetegíthetik. A megelőzés fontosságára hívja fel a figyelmet a Nemzeti Népegészségügyi Központ is.

A szervezett szúnyogirtást Magyarországon részben a települési önkormányzatok rendelhetik meg saját költségükre. Ezzel együtt az alkalmazott technológiát és a kezelés időzítését is az önkormányzat választja meg. A kezelések kivitelezői az önkormányzat által megbízott, vonatkozó jogszabályoknak megfelelő, működési nyilvántartásba vett kártevőirtó vállalkozások. Fontos, hogy közvetlenül a szúnyogirtást megelőzően a szúnyogártalom mértékét minden esetben számszerűen, objektív módszerrel fel kell mérni, célszerűen a település több pontján is. A méréseket vagy a megbízott kivitelezők vagy külön, független szakértők végzik el. A méréseket dokumentálják és ez támasztja alá az irtás indokoltságát, valamint az irtás után hasonlóképpen elvégzett hatékonysági vizsgálatot.

Fontos tudni, hogy annak érdekében, hogy országos szinten összehangoltan történjék a védekezés a szúnyogok ellen, a kezelések egy részét a központi szúnyoggyérítési program keretei között hajtják végre a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (rövidítve: BM OKF) irányításával, egy állami keretösszeg terhére. A BM OKF megbízott szakértők felmérései alapján határozza meg, hogy melyik településeken és mikor végezzék el a kezeléseket, annak érdekében, hogy a keretösszegből minél több helyszínen és időpontban, minél nagyobb társadalmi haszonnal lehessen beavatkozásokat végrehajtani. A katasztrófavédelem által koordinált országos szúnyoggyérítési program során a kezelések elsősorban jelentős szúnyogártalommal érintett területekre, azaz a Duna, a Tisza és mellékfolyóik, valamint a kiemelt turisztikai régiók (Balaton, Velencei-tó, stb.) vonzáskörzetére terjednek ki.

A biológiai szúnyoglárva-irtásban használt hatóanyag az emberre nézve ártalmatlan. Jellemzően az irtószerrel a lakosság nem is érintkezik, mert azt közvetlenül juttatják a vízbe, ahol a szúnyoglárvák fejlődnek. Az irtószer kiszórása is többnyire lakott területen kívül történik. A biológiai módszer során alkalmazott szer bármely napszakban kijuttatható, akár repülőről, akár autóról, csónakról, vagy háti permetezőből is. A módszer elhanyagolható környezetterheléssel jár, mert az irtószer hatóanyaga szinte kizárólag a csípőszúnyogok lárváira van hatással, a vízi élővilágot sem veszélyezteti.

A kémiai szúnyogirtásban használt úgynevezett piretroid típusú hatóanyagok a rovarok idegrendszerét károsítják, a csípőszúnyogokon kívül bizonyos más ízeltlábúakra és vízi szervezetekre nézve is ártalmasak, szabályos alkalmazásuk kiemelten fontos a környezetvédelmi szempontokra tekintettel. Emiatt a szúnyogirtás csak lakott területen, a felszíni vizektől meghatározott védőtávolság megtartásával hajtható végre. Továbbá, számos vonatkozó szabállyal: pl. az időjárási feltételeknek, a kijuttatás időpontjának korlátozásával, a kezelések indokoltságának kötelező mérésével igyekszünk biztosítani azt, hogy a szúnyogirtás a lehető legkisebb környezetkárosodást okozza. A ma használt irtószerek az engedélyezett koncentrációban, szabályszerű kijuttatás mellett nem jelentenek elfogadhatatlan kockázatot a lakosságra nézve. Annak érdekében, hogy a lakosság megtehesse a szükséges óvintézkedéseket és elkerülhesse a vegyszernek való kitettséget, előírásra került, hogy a kezelésekkel érintett területen a lakosságot a szúnyogirtást megelőzően értesíteni kell. A kémiai szúnyoggyérítés napnyugta és napkelte között zajlik. Az irtószert autóra szerelt permetezőgépekkel juttatják ki.

A lakosság értesítése a kezelést elrendelő, illetve a kezelt terület alapján illetékes települési önkormányzat feladata. Az értesítés történhet például nyomtatott, sugárzott vagy online kommunikáció útján, de törekedni kell arra, hogy a lakosság minél szélesebb körét elérje.

Vannak olyan szúnyogfajok, amelyek kifejezetten emberközeli életmódot folytatnak, ezek lárvái a ház közelében lévő különböző tárgyakban megülő esővízben fejlődnek. Ilyen szúnyogok az ország minden településén előfordulnak a tavaktól, folyóktól, mocsaraktól függetlenül. A szúnyoglárvák számára alkalmas vízgyülemek többnyire magánterületen, kertekben, esetleg üzemi területeken találhatóak, ezért nincs lehetőség arra, hogy a kártevőirtók a szúnyoglárvákat célzottan elpusztíthassák. Bár a szervezett szúnyogirtás a kifejlett szúnyogok nagy részét elpusztítja, a szúnyoglárvákból kikelő rovarok akár napokon belül pótolhatják az elpusztított vérszívókat.

Fontos tudni, hogy az egyre inkább terjedőben lévő, inváziós szúnyogfajok (ázsiai tigrisszúnyog, ázsiai bozótszúnyog és koreai szúnyog) már a vizes élőhelyektől, tájegységtől függetlenül a legtöbb településen, városi környezetben jelen vannak és a lakosság által észlelt szúnyogártalomért egyre nagyobb mértékben felelősek. Ezeknek a szúnyogfajoknak a lárvái főképp a kisebb-nagyobb vizesedényekben, hulladékban, egyéb arra alkalmas eszközökben összegyűlő esővízben, például virágcserepek alatt álló vízben stb. fejlődnek. Ezen fajoknak az élettere kicsi, repülési távolságuk rövid (legfeljebb 100-200 méter), ezért leginkább a kifejlődési helyükön és annak közvetlen szomszédságában próbálnak táplálkozni és ott okoznak problémát.

A szúnyoglárvák tenyészőhelyeinek a megszüntetése nyújt megoldást a kis vízgyülemekben fejlődő szúnyogfajok ellen, ezt magánterületen a tulajdonos, a terület használója/kezelője tudja elvégezni. Ez különösebb anyagi ráfordítást és vegyszerhasználatot nem igényel, a környezetre nézve nem káros. Az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (ECDC) ajánlásai is a vízgyülemek felszámolását javasolják elsődleges módszerként.

Magánemberként is tehetünk óvintézkedéseket, hogy kevesebb szúnyog legyen a környezetünkben. Nagyon fontos, hogy megszüntesse otthonában azokat a vízgyűjtőket, amelyek a szúnyogok szaporodását segítik. Ha környezetében észleli szúnyoglárvák fejlődését, hívja fel családtagjai, ismerősei figyelmét is a szúnyogok elleni védekezés fontosságára. Az udvaron tárolt vödröt, kannát, talicskát, gyermekjátékot, stb. úgy fordítsa, tárolja, hogy abban az esővíz ne tudjon összegyűlni. Az állatok itatóvizét ne csak utántöltse, hanem rendszeresen cserélje friss vízre. Az esővízgyűjtő hordót, víztárolót, stb. fedje le vagy sűrű hálóval takarja le. Gazdaboltokban és nagyobb áruházakban beszerezhetők a lakosság által, háztartásokban használható kémiai és biológiai szúnyoglárva-irtó szerek is. Ezek használati utasítását viszont már a megvásárlásuk előtt szükséges áttekinteni, mert nem mindegyik szer használható például a fogyasztásra termelt növények öntözésére. Az ereszcsatornát, vízelvezető árkot tartsa karban, hogy a csapadékvíz elfolyhasson. A takaróponyvát, mezőgazdasági fóliát, stb. olyan módon terítse le, hogy a víz ne álljon meg rajta. Ne hagyja, hogy a virágcserepekben hosszabb ideig víz álljon. A temetői virágvázát töltse fel apró kaviccsal, sóderral vagy homokkal és erre öntse a vizet. Ne tároljon a szabadban szétszórtan olyan hulladékot, pl. gumiabroncsot, stb. melyben a víz összegyűlhet. Több szúnyogfaj a telet úgy vészeli át, hogy a kifejlett szúnyogok fagytól védett helyekre húzódnak be ősszel. A garázs, pince, akna, istálló stb. nyílászáróit tartsa zárva az őszi hónapokban, vagy szúnyoghálóval védje azokat. A szúnyogok este aktívak, nappal a sűrű, árnyékot nyújtó növényzetben bújnak meg. A kertünk megfelelő gondozása, a fű lenyírása, lekaszálása is csökkenti a szúnyogok jelenlétét.

Ha szabadban tartózkodik és a szúnyogok nagy számban vannak jelen, használjon a bőrre kenhető, fújható rovarriasztó szereket. Viseljen hosszú szárú / hosszú ujjú ruházatot, hogy csökkentse a csípésnek kitett bőrfelületet. A szabadban pl. teraszon füstképző un. szúnyogirtó „spirált” illetve a lámpaolajat használhat, melynek riasztó hatása van a szúnyogokra nézve.
Zárt térben a legfontosabb a nyílászárók felszerelése szúnyoghálóval, mely biztos, hosszú távú és vegyszermentes megoldás. Ha szúnyogok jutottak a lakásba, szúnyogirtó párologtatóval, vagy aeroszollal pusztíthatjuk el őket.

Minden forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező riasztószer hatásossága bizonyított. A címkén fel van tüntetve a hatástartam, de ez irányadó érték, függ a felvitt mennyiségtől és a hőmérséklettől. A hatóanyag párolgása és az izzadás miatt érdemes a riasztószert időnként újra felvinni a bőrre, ha ezt a készítmény utasításai nem tiltják.

A riasztószert mindig a használati utasítás szerint alkalmazza! Csak szabadban használja, ha már nincs rá szükség, mossa le. Csak a szúnyogcsípésnek kitett bőrfelületeket kezelje. Vannak olyan készítmények, melyeket csak naponta 1 vagy 2 alkalommal ajánlott használni és olyan riasztószerek is előfordulnak, melyeket kisgyermekeken nem szabad alkalmazni. Tartsa be a címkén található előírásokat!

A szúnyogriasztó szerek a kezelt bőrfelületet védik. A riasztó hatású karkötők, pántok stb. hatásossága nem bizonyított, ezért ezeket nem ajánljuk - olvasható a szakemberek ajánlásában.