Fejleszt, de káros is lehet

Egy korábbi vizsgálat szerint a 13 év vagy a fölötti amerikai tinédzserek 2/3-a vallja magát „gamernek”, vagyis rendszeres videójáték-felhasználónak. 2017-es adatok szerint a 12-15 éves korosztály hetente 12,2 órát tölt videójátékozással, de idősebb kamaszok körében ez a szám még magasabb lehet. Magyarországon a Good Gamer kutatás szerint a 6-18 éves magyar fiatalok 76%-a játszik rendszeresen, és átlagosan heti 8 órát fordítanak videójátékozásra.

Sok kutató és pszichológus véli, hogy a videójátékozásnak vannak kedvező hatásai is az egészségre, mivel fejleszti a magasabb szintű és az absztrakt gondolkodási készségeket. Hasonlóképp ahhoz, amikor a gyermek zongorázni vagy térképet olvasni tanul, a videójátékozás is képes átalakítani némiképp az agyi struktúrákat. A játék közbeni koncentráció és a neurotranszmitter- (ingerületátvivő anyag) áradat segít erősíteni bizonyos neurális köröket, ezáltal igazi „edzést” szolgáltatva az agynak.

A videójátékozás fejlesztheti az alábbi mentális készségeket. Fejlesztheti a kooperációt és a csapatmunkát a kooperatív, több játékos által játszott játékokban, a szem-kéz koordinációt, térbeli és finommotoros készségeket, a logisztikát, az erőforrás-menedzsmentet és tervezést, a matematikai és olvasási készségeket, a logikát és a problémamegoldó készséget és a gyorsabb analízist és döntéshozatalt.

Egy 2017-es vizsgálat nem talált egyértelmű bizonyítékot az agresszív videójátékok túlzott használatának az empátiás készségre gyakorolt negatív hatására. Ezzel szemben az Amerikai Pszichológiai Társaság (American Psychological Association, APA) egyértelmű kapcsolatot lát a videójátékozás ás az agresszió között – ahhoz azonban nem találtak elegendő bizonyítékot, hogy igazolják a videójátékozás és az erőszakos bűncselekmények összefüggését.

2018-ban az Egyesült Államok és három másik ország kutatói 24, összesen 17 000 videójátékokkal játszó gyermeket vizsgáló tanulmányt elemeztek, és arra a következtetésre jutottak, hogy a gamer gyerekek hajlamosabbak erőszakos viselkedést tanúsítani (pl. ütlegelés, verekedés). 2018 júniusában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a videójáték-függőséget a mentális betegségek közé sorolta.

Az alábbi javaslatok segíthetnek gyermeke videójáték-használatának racionalizálásában. Tájékozódjon a videójáték ESRB besorolási kategóriájáról! Ne telepítsen videójátékot gyermeke hálószobájába! Határozzon meg időkorlátot a játék használatára (milyen gyakran, mennyi ideig játszhat vele a gyerek)! Ellenőrizze gyermeke internetfelhasználói szokásait! Sok videójáték elérhető az online térben is. Szánjon rá időt, hogy átbeszélje gyermekével, milyen játékokat játszik és milyen médiatartalmakat fogyaszt! Beszélgessen gyermekével, hogy milyen érzések töltik el videójátékozás közben, és mondja el neki, mit érez ezzel kapcsolatban!

Fontos, ha rendellenes tüneteket észlelünk, vagy függőség jelei jelentkeznek, akkor minél hamarabb kérjük szakember segítségét.