Életmód

Tévhitek és igazságok a „natúr” termékek körül

Természetes = egészséges?

Tévhiteket tisztázó sorozatunk következő részében a „természetes” kifejezést tekintjük át – rávilágítva arra, hogy ez a jelző korántsem jelenti automatikusan azt, hogy a termék biztonságos is.

Tévhitek és igazságok a „natúr” termékek körül
Alternatív gyógyászat illóolajokkal és virágokkal a gyógynövényterápián
Fotó: AFP/BSIP/Chassenet

Természetes = biztonságos? Nem ilyen egyszerű. A „természetes” felirat egyre több terméken tűnik fel, legyen szó kozmetikumokról vagy élelmiszerekről, ám gyakran inkább marketingeszköz, mint valódi minőségi garancia. Érdemes a hangzatos ígéretek mögé nézni, és tudatosan megvizsgálni az összetevőket is – mert a természetesség önmagában még nem jelent biztonságot.

Mi a probléma?

A „természetes” kifejezés jogilag nem szabályozott, gyakran pusztán marketingcélokat szolgál. Fontos tudni, hogy a természetes eredet önmagában nem jelent biztonságot: a természetben is előfordulnak mérgező anyagok, ilyenek például az aloe vera bizonyos vegyületei (antrakinonok), a gyümölcsmagok (pl kajszi) ciántartalmú vegyületei, a mérgező gombák toxinjai vagy egyes gyógynövényteák erős hatóanyagai.

Mire figyeljünk oda?

Ne csak a termék csomagolását nézze meg, vizsgálja meg az összetevőket is. Amennyiben több olyan összetevőt is tartalmaz a termék, amely nem felel meg a „természetes” jelzővel kapcsolatos fogyasztói elvárásnak, úgy a termék természetességére vonatkozó állítást is kétellyel kezeljük.

A „természetes” kifejezés önmagában nem garancia a biztonságra, illetve az egészségességre. A tudatos vásárlás egyik kulcsa a kritikus gondolkodás és az összetevők alapos vizsgálata. Ne hagyjuk, hogy a jól hangzó szlogenek helyettünk döntsenek – tájékozódjunk, kérdezzünk, és válasszunk valódi ismeretek alapján – írta meg az nkfh.gov.hu.

Kapcsolódó írásaink