Az agyra is veszélyesek lehetnek

A kutatók alaposabban vizsgálni kezdték, milyen egészségügyi következményekkel járhat a műanyagok felhalmozódása az agyban. A Brain Medicine folyóiratban most megjelent új áttekintő tanulmány szerint a mikroműanyag lehet a hiányzó láncszem az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása és bizonyos neurológiai zavarok – például a depresszió vagy a demencia – kialakulása között.

„Egyre több, egymással összefüggő bizonyíték áll rendelkezésünkre, amelyek aggodalomra adhatnak okot” – mondta Nicholas Fabiano, az Ottawai Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: „Az olyan országokban, mint az Egyesült Államok, az energiabevitel több mint felét már ultrafeldolgozott élelmiszerek adják – ezekben pedig lényegesen több mikroműanyag található, mint a természetes alapú táplálékokban.”

Mely élelmiszerek tartalmaznak nagy mennyiségben mikroműanyagokat?

Több kutatás eredménye is arra utal, hogy minél feldolgozottabb egy élelmiszer, annál nagyobb valószínűséggel tartalmaz mikroműanyagokat. Egy vizsgálat például kimutatta, hogy a gyorséttermekben népszerű csirkefalatkákban grammonként harmincszor több mikroműanyag található, mint a természetes csirkemellben. Ennek oka feltehetően az, hogy az ultrafeldolgozott termékek gyártása és csomagolása során jóval több műanyaggal érintkeznek – írja a Food Packaging Forum. Emellett a közelmúltban azt is feltérképezték, hogy a mikroműanyagok át tudják lépni a vér–agy gátat – azt a speciális érszakaszt, amely védi az agyat az ártalmas anyagoktól, miközben átengedi a létfontosságú molekulákat.

Egyes szakértők úgy gondolják, a műanyagrészecskék a zsírmolekulákhoz tapadva tudnak áthatolni ezen a védelmi vonalon.

A mikroműanyagok az agyba jutva oxidatív stresszt idézhetnek elő, amely sejtkárosodáshoz vezet, és növeli a neurológiai betegségek – például a depresszió és a demencia – kialakulásának kockázatát. Fabiano tanulmánya szerint a mikroműanyagok elsősorban a neurotranszmitterek működését befolyásolják, amelyek kulcsszerepet játszanak az idegrendszeri funkciók szabályozásában. A kutatók hangsúlyozzák, hogy bár ezek az eredmények aggasztók, a megállapítások megerősítéséhez további alapos vizsgálatok szükségesek.

A mikroműanyagok és az ultrafeldolgozott élelmiszerek közötti összefüggés

Érdekes egybeesés, hogy a mikroműanyagok által okozott káros hatások feltűnően hasonlítanak azokra, amelyeket az ultrafeldolgozott élelmiszerek váltanak ki a szervezetben. Egy korábbi áttekintő tanulmány szerint az ilyen étrendet követőknél jelentősen megnő a depresszió, a szorongás és az alvászavar kockázata, emellett több kutatás összefüggést talált a demencia fokozott előfordulásával is. Mindezek alapján Fabiano és munkatársai azt feltételezik, hogy a mikroműanyagok lehetnek az ultrafeldolgozott élelmiszerekhez kapcsolódó idegrendszeri betegségek „rejtett mozgatórugói”.

Az ultrafeldolgozott élelmiszereket számos negatív hatással hozzák kapcsolatba, például gyulladással, oxidatív stresszel, epigenetikai változásokkal, a mitokondriumok működési zavaraival és a neurotranszmitter-rendszerek kibillenésével. A mikroműanyagok hasonló módon hatnak a szervezetre – magyarázta Wolfgang Marx, az ausztrál Deakin Egyetem vezető kutatója, a tanulmány társszerzője – írta meg az Origo.

Létezik egy módszer, amivel eltávolítható a mikroműanyag a szervezetből

Szerencsére van jó hír is: egy orvosi módszerrel - amit extrakorporális aferezisnek neveznek – eltávolíthatók a mikroműanyagok az emberi szervezetből. A technikáról a Brain Medicine folyóiratban megjelent kísérőtanulmány számol be.

• Az eljárás során a páciens véréből mintát vesznek, majd egy speciális gép segítségével szétválasztják a vérplazmát a vérsejtektől.
• A plazmát ezután szűréssel megtisztítják a nemkívánatos anyagoktól, majd a megtisztított vérplazmát visszajuttatják a szervezetbe.

Ez egy viszonylag egyszerű, rutinszerűen alkalmazott módszer, amelyet már jelenleg is használnak például véradások, terápiás kezelések vagy őssejt-gyűjtés során, és most úgy tűnik, a mikroműanyagok eltávolítására is alkalmazható.