Életmód
Ezek a szokások hetvenévesen is fiatalon tarthatják az agyat
Testünk egyes részei különböző sebességgel öregedhetnek
A svédországi Karolinska Intézet és a Göteborgi Egyetem kutatóinak vezetésével egy nemzetközi csapat különböző biológiai jeleket vizsgált, hogy megbecsülje az agyi életkort hetvenéves, kognitív károsodással nem rendelkező embereknél.
A 739 embert vizsgáló elemzésükből kitűnt az érrendszer (erek) egészségének fontossága, amikor az agy fiatalon tartásáról van szó. Az olyan szokások, mint a rendszeres testmozgás, az egészséges étrend betartása, a dohányzás elhagyása és a vércukorszint kezelése javíthatják az érrendszer egészségét.
„A tanulmány egyik tanulsága, hogy az ereket hátrányosan befolyásoló tényezők az idősebbnek tűnő agyakkal is összefüggésbe hozhatók, ami azt mutatja, hogy mennyire fontos az erek egészségének megőrzése az agy védelme érdekében” – mondja Anna Marseglia neurobiológus, a Karolinska Intézet munkatársa.
Az idősebbnek tűnő agyak összefüggésbe hozhatók a fizikai inaktivitással, a cukorbetegséggel, a stroke-on átesettekkel, valamint a magasabb gyulladásos és vércukorszintekkel – ami azt jelzi, hogy egymásra ható tényezők keveréke van hatással.
A férfiak és a nők között voltak bizonyos eltérések – a glükózszint például a férfiaknál nagyobb mértékben befolyásolta az agyi életkort –, amit a kutatók a jövőben nyomon kívánnak követni.
A kutatócsoport egy mesterséges intelligenciamodellt használt az agyi életkor mágneses rezonancia képalkotó (MRI) felvételekből történő megállapítására, miután korábban több mint 18 ezer, kognitív problémákkal nem küzdő ember felvételén képezték ki a modellt.
A vérmintákból származó információkat ezután összevetették a felmért agyi életkorral, a kutatók által a különböző életmódbeli tényezőkről, egészségügyi állapotokról és kognitív tesztekről gyűjtött adatokkal együtt.
„Az algoritmus egyszerre pontos és robusztus, ugyanakkor könnyen használható” – mondja Eric Westman klinikai geriáter, a Karolinska Intézet munkatársa.
Az idősebb agyakban általában nagyobb a kockázata az olyan demenciás állapotok kialakulásának, mint az Alzheimer-kór, és az eredmények arra utalnak, hogy miként lehet védekezni a kognitív hanyatlás ellen.
Korábbi kutatások számos tényezőhöz – többek között a vércukorszinthez, ahogyan azt ebben a tanulmányban is megállapították, és a szegénységben éléshez – kötötték az agy öregedését, és ezek közül sok ellen tehetünk valamit, akár egyéni, akár társadalmi szinten. Végső soron a kutatók azt keresik, hogyan akadályozhatjuk meg, hogy a demencia egyáltalán kialakuljon.
Mivel úgy tűnik, hogy a nők és a férfiak esetében eltérő tényezők kapcsolódnak az agy öregedéséhez, a kutatócsoport most azt tervezi, hogy a biológiai meghatározó tényezők (például a hormonok) és a szociokulturális tényezők közelebbi vizsgálatával vizsgálja, hogyan alakítjuk ki a rugalmasságot.
