Életmód

Nem csak Márton napon érdemes libahúst fogyasztani

Minden évben november 11-re esik a Márton-nap

A libahús tápanyagokban gazdagabb, mint a csirkehús. Ízletesebb is, mint a csirke és más baromfi.

Nem csak Márton napon érdemes libahúst fogyasztani
Nem csak a Márton-napi liba ízletes
Fotó: Northfoto

A házilúd az ókori Egyiptomból, Kínából és Indiából származik. Ma Európában gyakoriak, ahová az Atlanti-óceánon átvonulva érkeztek.

A libák szeretnek füvet és gabonát enni.

A fiatal liba húsa zsenge, és súlya 12 és 14 kiló között van. A libahús ízletes és zsíros, így a legjobban sütve szeretik fogyasztani. Bár általában „fehér húsnak” nevezik, színe a sötét húséhoz hasonló. Még az is előfordulhat, hogy inkább a marhahúsra hasonlít.

A libahús tápanyagokban gazdagabb, mint a csirkehús. Ízletesebb is, mint a csirke és más baromfi.

A libahús 96 milligramm koleszterint tartalmaz 100 gramm húsban.

Ez a hús tele van olyan tápanyagokkal, amelyek nélkülözhetetlenek az általános egészség és jólét szempontjából.

A libahús jó forrása az A-vitaminnak (retinol), amely jót tesz a bőrnek. Ezenkívül tele van B1-, B2-, B3-, B5-, B6- és B12-vitaminnal.

A liba kiváló fehérjeforrás, amely segít a sovány izomzat felépítésében és az egészséges testsúly fenntartásában. Ha jó marhahús-alternatívát keres, amely elegendő fehérjét biztosít, akkor a bőr nélküli libahús 100 grammonként 22,8 gramm fehérjét tartalmaz.

Ha már evett libát korábban, akkor észrevehette, hogy a hús zsírosabb, mint a csirkehús. Minden 100 gramm libahúsban 2,79 gramm telített zsír található. A comb és a bőr nagyobb mennyiségű zsírt tartalmaz, a mell viszont kevesebbet.

Tele van fontos aminosavakkal is. Az aminosavak olyan vegyi anyagok, amelyek segítenek a szervezetnek fehérjéket előállítani, és ezáltal biztosítják az egész teste megfelelő működését, és vannak olyan fontos aminosavak, amelyek a libahúsban találhatók, mint például a glicin. Patkányokon végzett kutatások szerint a glicinnel való kiegészítés körülbelül 25%-kal növelte az élettartamukat.

Az ásványi anyagoknak két fő típusa van: a makro- és a nyomelemek. A szervezetnek nagy mennyiségben van szüksége makroásványi anyagokra, mint például kalciumra, foszforra, magnéziumra, nátriumra, káliumra, kloridra és kénre. Az olyan nyomelemekre, mint a vas, mangán, réz, jód, cink, kobalt, fluor és szelén, nagyon kis mennyiségben van szükség.

A libahúsban van kalcium is, ami fontos az egészséges csontok és fogak kialakulásához. Segíti az izmok ellazulását és összehúzódását is. Fontos az idegek normál működéséhez, a véralvadáshoz, a vérnyomás szabályozásához, az immunrendszer egészségéhez.

Vas is van a libahúsban, ami a hemoglobint, a vörösvértestekben található fehérjefajtát alkotja, amely a tüdőből a test többi részébe szállítja az oxigént.

Magnézium tartalma is jótékony lehet. Szükséges a fehérje előállításához és az egészséges immunrendszer fenntartásához.

A foszfor fontos az egészséges csontokhoz és fogakhoz. Káliumtartalmának köszönhetően segít a megfelelő folyadékegyensúlyban, az idegek átvitelében és az izomösszehúzódásban.

A libahúsban található nátrium szintén segíti a megfelelő folyadékegyensúlyt és az idegi átvitelt. Van benne cink is, ami szükséges a fehérjék és a genetikai anyag előállításához, segíti az ízérzékelést, a sebgyógyulást, a magzati fejlődést és a nemi érést.

Minden évben november 11-re esik a a Márton-nap, az újbor és a libapecsenye ünnepe, amikor a víziszárnyas-fogyasztás is ugrásszerűen megemelkedik. Ráadásul a mostani szezon sajátossága, hogy a liba és a kacsa is jóval olcsóbban került a boltokba. Így remek alkalom, hogy elkezdhesse beiktatni étrendjébe a libahúst.

Kapcsolódó írásaink