Ártalmas trendek az életmódváltásban, amik nem mindenkinek tesznek jót

Gluténmentes diéta

Sokan diagnózis nélkül döntenek úgy, hogy gluténmentes diétát követnek. A lisztérzékenység, a búza- vagy a gabonaallergia azonban nem keverendő össze a gluténérzékenységgel. Nemcsak a kiváltó okok, de a tünetek is eltérőek. Gluténérzékenység esetén a gluténtartalmú élelmiszerek váltanak ki tüneteket a nem lisztérzékeny és nem búzaallergiás betegeknél. A gluténérzékenység tünetei a glutén fogyasztását követő órákban vagy napokon belül jelentkeznek: hasfájás, a széklet megváltozása, fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom, ekcéma, bőrkiütés.

Ha a lisztérzékenység nem igazolható, akkor érdemes gluténmentes diétára áttérni. Gasztroenterológiai diagnózis hiányában azonban súlyos hiba a gabonafehérje kiiktatása, mert az egészséges szervezet számára szükséges anyagok vannak benne. Ám ha bebizonyosodik, hogy a panaszokat a glutén okozza, akkor szükséges az étrendből való kizárása.

Sárfutás (mud runs)

A sárfutó versenyen induló egy dologra biztosan számíthat: arra, hogy tetőtől talpig sáros lesz. A versenyen nem az iszap a legnagyobb ellenség, komoly akadályok nehezítik a haladást. A pályát ugyanis a katonai kiképzésre emlékeztető mászófalak és mély sárgödrök tarkítják, amelyek extrém kihívást jelentenek a sárfutók számára. Az elhivatottak szerint az egész olyan, mint egy felnőtt játszótér, ahol „csak” másznak és közben picit piszkosak lesznek. Ez a fajta sport azonban nem való mindenkinek, hiszen a csúszás miatt nagyon nagy a sérülés kockázata, illetve a feladatok is olyan fokú ügyességet, állóképességet, erőnlétet kívánnak, amellyel nem sokan rendelkeznek.

Nyersétel-diéta

A nyersétel-diéta tulajdonképpen vegetáriánus, növényeken alapuló diéta, melynek lényege, hogy a követői egyáltalán nem főzik meg az élelmiszereket, vagy legalábbis nem hevítik az ételeket 40 celsius-fok fölé. A nyers diéta híveinek legfőbb érvük, hogy a főzés során a zöldségek, gyümölcsök elveszítik értékes vitamin- és ásványianyag-tartalmuk nagy részét, és az enzimek is eltűnnek.

A nyers étel valóban gazdag tápanyagokban, de a főzés leválasztja a rostokat és a sejtek falait, így olyan tápanyagok is felszabadulnak, amelyek nyersen nem hozzáférhetők. Például a paradicsomban főzés után ötszörös lesz a likopin nevű antioxidáns mennyisége, a répa főzése pedig emészthetőbbé teszi a béta-karotinokat. Főzéskor csökken az olyan vegyületek mennyisége, amelyek gátolják az ásványi anyagok (cink, vas, kalcium) felszívódását. Az enzimek hő hatására tényleg eltűnnek, de az emberi szervezet elkészíti saját emésztőenzimeit a nagyobb ételmolekulák átalakításával.

Az egyik legnagyobb probléma ezzel a diétával az, hogy könnyen hiánybetegségek alakulhatnak ki. Kizárólag nyers zöldségeket fogyasztva nehéz bevinni azokat a tápanyagokat, amelyeket főként állati eredetű élelmiszerekből fedezünk: nem jut a szervezetbe elég B12- és D-vitamin, szelén, cink, vas és omega-3 zsírsav.

Crossfit

A crossfit egyesíti a kiképzésjellegű, katonai típusú edzéseket a fitnesszel és a súlyzós gyakorlatokkal. Az összes gyakorlat alapját a természetes mozgásformák jelentik. A hagyományos gyakorlatok mellett, mint a futás, az erősítő gyakorlatok vagy az „ugrálós” fitnesz, nagy szerep jut a súlynak, ami lehet kőgolyó, kalapács, kettlebell és TRX-heveder. A rövid, intenzív edzések hatására javul az állóképesség, a mozgékonyság és az egyensúly. Az edzések jó légköre motiváló, de a résztvevők sokszor érezhetnek késztetést még nagyobb súly emelésére, még több ismétlésre. Ez a mozgástechnika romlásával, a sérülések kockázatának növekedésével jár, és az edzés eredményessége is csökkenhet.