Életmód

Íme az egyre tovább élő franciák titka

A 100 éven felüliek túlnyomó többsége nő

Egyre több száz év feletti ember él Franciaországban, és megjelent egy új korcsoport, a „szuperszázasoké”, amelybe azok tartoznak, aki 110 év felettiek – derül ki a francia Demográfiai Tanulmányok Nemzeti Intézetének (INED) szerdán közzétett tanulmányából, amiről a Házipatika is írt.

Íme az egyre tovább élő franciák titka
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

„A nagyon idős emberek száma látványos növekedésének vagyunk tanúi, még ha ez demográfiai szempontból továbbra is elhanyagolható” – hangsúlyozta France Meslé demográfus, a tanulmány egyik szerzője az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva. A francia statisztikai hivatal (INSEE) becslése szerint a 105 éves vagy annál idősebb emberek száma 2023. január 1-jén mintegy kétezer volt Franciaországban, azaz annyi, mint a százéveseké 1981-ben. Ez utóbbiak jelenleg 31 ezren vannak, majdnem harmincszor annyian, mint 1970-ben. És bár 1987 előttről egyetlen szuperszázas haláláról sincs feljegyzés, 2022-ben már 39 szuperszázas élt Franciaországban, köztük 38 nő.

A 100 éven felüliek túlnyomó többsége nő (az INSEE szerint 2023-ban 86 százalékban), arányuk még nagyobb a 105 éven felettiek körében (több mint 90 százalék 2020-ban), és látványos a szuperszázasoknál. A 105 év feletti nők általában szabadtéri kemény munkát végeztek, gazdák vagy gazdafeleségek voltak, és egészséges, nem feldolgozott termékeken alapuló étrendet követtek – állítja Laurent Toussier, a szuperszázasok szakértője.

Franciaország kontinentális részén nincs olyan megye, amely igazán kiemelkedne a száz éven felüliek számát illetően. Az INED tanulmánya szerint azonban a 105 éves és annál idősebb, és különösen a 110 éves és idősebb személyek meglepően felülreprezentáltak az Antillákon. A lakosság számához viszonyítva Guadeloupe-on és Martinique-on majdnem nyolcszor annyi szuperszázas van, mint az anyaországban. Nincs egyértelmű magyarázat erre a jelenségre, de vannak „feltételezések, amelyeket még ellenőrizni kell”, mint amilyen például „ezen szigetek lakosságának sajátos jellege, amelyeken alapvetően a sokat szenvedett rabszolgák leszármazottai élnek”. A kutatók szerint „e szélsőséges körülmények a legrátermettebbek kiválasztódásához vezethettek, ezáltal talán a hosszú élettartam génjeinek szelekciójához”.

Kapcsolódó írásaink