Életmód

Tévhitek az immunerősítésről

A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az extra dózisban bevitt anyagok egészségügyi kockázatot jelenthetnek

Az immunrendszer felelős szervezetünk védelméért: felveszi a harcot a kórokozókkal, illetve eltávolítja a daganatos sejteket. Éppen ezért teljesen érthető az embereknek azon törekvése, hogy különféle „immunerősítő” szerekkel próbálják fokozni a működését és így elkerülni a betegségeket. Immunerősítés azonban nem létezik. Fontos tisztázni pár körülményt.

Tévhitek az immunerősítésről
képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

Az immunrendszer az emberek többségében mindenféle csodaszer nélkül is optimálisan működik. Alulműködése esetén beszélünk immunhiányos állapotról. Azonban a „túlságosan jól” működő ellenállóképesség is káros, ha az „immunerősítés” működne, akkor annak következtében autoimmun betegségek alakulnának ki.

Az immunrendszer rendkívül sok elemből áll, amely egyrészt veleszületett, másrészt szerzett védekező mechanizmusokon alapul. A rendszert alkotó különböző sejtek, illetve fehérjék feladata, hogy különbséget tegyenek a saját és az idegen anyagok között, és a veszélyes elemeket – kórokozókat, daganatos sejteket – elpusztítva megvédjék a szervezetet. Ebben az igen összetett folyamatban az immunrendszer felismerő, információtovábbító és végrehajtó funkciókat lát el.

Az immunrendszer működése közben kellemetlen tünetek jelentkezhetnek, amelyek félreértésre adhatnak okot. Ha például egy kórokozóval veszi fel szervezetünk a harcot, a tapasztalt láz, kimerültség, étvágytalanság és egyéb tünetek nem azt jelentik, hogy az immunrendszer rossz hatásfoka miatt nem védekezett kellő eredményességgel a fertőzés ellen, hanem éppen az ellenkezőjét: hogy immunválasz alakult ki.

Az egyik legkedveltebb egészséggel kapcsolatos téma a médiában és a közösségi oldalakon az „immunerősítés”, számos tanács és ajánlat hangzik el ezzel kapcsolatban, melyek nagy része alaptalan vagy kutatásokkal nem megfelelően alátámasztott. A módszerek egy része alapvetően nem okoz kárt, de vannak köztük olyanok, amelyek akár egészségügyi problémákhoz is vezethetnek.

Egyes ajánlások a szerint különféle ásványi anyagok és vitaminok extra nagy dózisban szedve javítják az immunrendszer teljesítményét. Sokan ezeket a készítményeket a kiegyensúlyozott táplálkozás és a helyes életmód helyett választják megoldásként. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az extra dózisban bevitt anyagok egyrészt egészségügyi kockázatot jelenthetnek, káros hatással lehetnek a szervezetre. Másrészt az extra dózishoz hozzászokhat a szervezet és elhagyása után átmeneti hiányállapot jöhet létre, ami károsítja az immunműködést.

Mivel a magyar lakosság nagy részének a téli hónapokban alacsony a D-vitamin-szintje, télen napi 2000 NE D-vitamin fogyasztása javasolt. Bizonyos esetekben szükség lehet ennél nagyobb, ún. telítő dózisra is, erről kérdezze orvosát vagy gyógyszerészét.

A nagy dózisú antioxidánst tartalmazó táplálékkiegészítők immunerősítő hatása nem igazolt. Fogyasztásuk egyéb okokból viszont jótékony hatású.

Egyes gyógynövényekről laboratóriumi körülmények között kimutatható, hogy hatással vannak különböző immunsejtekre. Azonban arra, hogy ez a teljes szervezetünk szintjén mit jelent, illetve hogy biztosít-e védettséget bizonyos betegségekkel szemben, még nincs tudományosan alátámasztott bizonyíték.

Mielőtt valamelyik „immunerősítő” gyógynövény szedésébe kezdenénk, mindig kérjük ki orvosunk véleményét, mivel például az echinacea vagy a spirulina alkalmazása autoimmun betegségben szenvedők esetén nem biztonságos, a tüneteket fokozhatják!

Kapcsolódó írásaink