Életmód
A húsfogyasztás pozitív hatásai – számtalan vitamin és nyomelem forrása lehet
A húsok egészséges étrendbe illesztésének kulcsszava a mértékletesség
Marha, sertés vagy éppen csirke sülve, főve, pácolva vagy rántva. Ahány száj, annyi szokás. Rengeteg hírt olvashatunk a húsevés előnyeiről és a húsevés hátrányairól is. Nézzük most a hús fogyasztás előnyeit.
A húsokat több kategóriába sorolhatjuk. A vörös húsok emlősállatokból származnak, több myoglobint tartalmaznak, mint a fehér húsok, emiatt a nyers, feldolgozatlan hús színe is vöröses. Vörös hús például a marha-, sertés-, birka-, kecske-, szarvas-, illetve a nyúlhús.
A fehér húsok szárnyas eredetűek, színük nyers és főtt/sütött állapotban is világosabb az alacsonyabb myoglobin-tartalmuk miatt. Fehér hús például a csirke-, a kacsa- és a pulykahús.
Emellett fontos, külön kategória a feldolgozott húsok csoportja is, mely a (vörös vagy fehér) húsok valamilyen technikával történő kezelését jelenti, legyen az tartósítás, sózás, füstölés, szárítás vagy egyéb folyamat. Ilyen élelmiszerek például: virsli, kolbász, szalámi, szalonna, vagdalt húsok, pasztrami és a beef jerky (szárított marhahús).
A füstölés tartósítási technika, amellyel oly módon tartósítják a húst és gátolják meg a kórokozók szaporodását, hogy közben a hús ízletesebbé válik, és tápértékéből sem veszít. A füstölendő húsokat, kolbászokat sózással készítik elő (pl. a kolbász töltelékébe keverve vagy húsok esetén pácolással).
A húsok jó minőségű fehérjeforrások, és az azokat felépítő aminosavak bevitelének is nagy jelentősége van az egészséges szervezet fenntartása szempontjából, mivel sejtalkotó és izmokat felépítő szerepük is létfontosságú. Ezek közül esszenciális aminosavaknak nevezzük azokat, amelyeket a szervezet nem képes előállítani, tehát csak táplálékkal vihetőek be. Ha egy fehérjeforrás mind a kilencféle esszenciális aminosavat tartalmazza a szervezetnek megfelelő mennyiségben, illetve magas biológiai értékkel bír, az teljes fehérjének számít.
Főzést követően a húsok tömegének körülbelül 25–30 százaléka fehérje. Például 100 gramm főtt csirkemell kb. 31 gramm, míg 100 g főtt marhahús 27 g fehérjét tartalmaz.
A húsok a fehérjéken kívül egyéb tápanyagokat is tartalmaznak. 100 gramm sovány marhahús tápanyagtartalma: 205 kalória, 27 g fehérje, B2 vitamin, B3 vitamin, B6 vitamin, B12 vitamin, vas, foszfor, cink, szelén.
A máj és egyéb belsőségek gazdagok továbbá A-vitaminban és B12 vitaminban, szelénben, ezenkívül kitűnő forrásai a kolinnak, amely fontos molekula az idegrendszer, az izom- és a máj egészséges működésében.
A húsok – akárcsak a halak, a tojás, a szója és a hüvelyesek – magas fehérjetartalmú ételek, és számos, egészségre gyakorolt kedvező hatásuk van. Csökkentik az étvágyat, és gyorsítják az anyagcserét, a magas fehérjetartalmú étrend elősegíti az izomszövet gyarapodását, erősíti a csontokat, jobb vasfelszívódást biztosít.
Látható, hogy a húsfogyasztásnak a sok esetleges kedvezőtlen hatás mellett pozitív hatásai is vannak a szervezetre, emiatt tehát nem szükséges teljesen elhagyni az étrendből. A húsok egészséges étrendbe illesztésének kulcsszava a mértékletesség. De mit is jelent a „mértékletesség”? Az étrendi ajánlások szerint hetente maximum 455 g főtt (6–700 gramm nyers tömegű) sovány vörös hús fogyasztása ajánlott a megfelelő vas- és cinkbevitelhez, amely körülbelül egy kis adag (65 gramm főtt/100 gramm nyers tömegű) hús napi fogyasztását jelenti, vagy egy nagyobb adag (130 gramm főtt/200 gramm nyers tömegű) kétnaponta történő fogyasztásának felel meg.
