Életmód
Ezért nem mindegy, milyen feldolgozott élelmiszert fogyaszt
Egyes magas jövedelmű országokban a népesség teljes energiabevitelének 50-60 százaléka ilyen ételekből származik

Az utóbbi hónapokban az ultrafeldolgozott élelmiszerek körül kialakult aggodalmat az okozta, hogy kiderült, egyes magas jövedelmű országokban a népesség teljes energiabevitelének 50-60 százaléka ilyen ételekből származik, nem pedig friss élelmiszerekből. Márpedig a The Lancet tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint – amelyben hét ország több mint negyedmillió lakosát vizsgálták – néhány ultrafeldolgozott élelmiszer jelentősen növeli a rák-, illetve a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
Heinz Freisling, a tanulmány társszerzője és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató ügynökségének szakértője azonban jelezte, nem szükséges teljesen elkerülni az ultrafeldolgozott élelmiszereket: inkább korlátozni kell fogyasztásukat, és előnyben kell részesíteni a friss vagy minimálisan feldolgozott élelmiszereket.
Dr. Ian Johnson, a Quadram Intézet táplálkozáskutatója szerint a tanulmány azért is hasznos, mert fényt derített arra, hogy milyen típusú UPF-ek károsak és melyek nem. A kutatás szerint a kenyér és a különböző gabonafélék egyeseknél csökkenthetik a multimorbiditás kockázatát, mivel rostot tartalmaznak. Hasonlóképp nem találtak komoly kockázatot az édességeknél és desszerteknél, a készételeknél, a sós rágcsálnivalóknál és a húskészítmények növényi alapú alternatíváinál sem.