Életmód
A gyenge nyaka tette szuperfegyverré a minimalacot a szőlőültetvényeken
Jobbak, mint a birka vagy a liba
Egy francia szőlőültetvényen sikeresen alkalmazták az új-zélandi Kunekune sertést a tőkék körüli gyomtalanításban. A törpemalacok e fajtájának jellemzője a viszonylag nagy fej és a nyakizmok gyengesége.
Jean-Etienne Bonnaire, a Bonnaire Champagne munkatársa, aki decemberben két sertéssel kezdte a kísérletet, azt is elmondta, miért fontos ez.
A gyenge nyak megakadályozza őket abban, hogy felnézzenek, és lássák a szőlő szárát, amiről azt gondolhatnák, hogy érdemes lenne megkóstolni.
Amiben igazán jók, az az, hogy megforgatják a talajt, illetve megkeresik a gyomok gyökereit, azokat a részeket, amelyeket más módon nehéz eltávolítani
– idézi a connexionfrance.com.
Az első két malacka munkája annyira lenyűgözte a gazdájukat, hogy azóta további hat sertést is beszerzett melléjük.
Kunekune sertéseket először a bordeaux-i szőlőültetvényeken próbáltak ki, miután juhokkal sikertelenül próbálkoztak.
A szőlőtermesztők úgy találták, a juhok jók voltak a zöld részek lelegelésében, de maradtak utánuk érintetlen gyomok, továbbá soha nem húzták ki a gyökereket.
Kísérleteztek libákkal is, de azoknak meg az volt a rossz szokásuk, hogy a szőlőt is gyakran csipegetni kezdték.
A malacok nagy előnye az is, hogy nem tömörödik a csülkeik alatt a talaj, ami elkerülhetetlen, ha traktorok járnak a sorok között. Sőt, a túrással még lazítják is a földet: Jean-Etienne Bonnaire szerint nemcsak hozzáértéssel, de kimondottan nagy élvezettel is. A sertések alkalmazásának további előnye lehet a szőlőbetegségek terjedésének visszaszorítása, mivel az állatok megeszik a lehullott leveleket, ezzel csökkentik a télen túlélő kórokozók számát. Mindezeken túl még egy kis trágyát is hagynak maguk után, ami segít táplálni a talajt.
A sertéseket elektromos kerítésekkel tartják azokon a területeken, ahol éppen dolgozniuk kell, majd 8–10 nap elteltével átteszik őket egy új parcellára.
