Gazdaság
Az élelmiszer-hulladékokat is szelektíven gyűjthetjük 2024-től
Magyarországon az uniós átlagnál kevesebb ételt dobunk ki
A hulladékgazdálkodási témában már közismertnek számító szakember rámutatott arra, hogy a klímaváltozás immár a mindennapjainkban is érezteti hatását, lassanként például eltűnnek az eddig megszokott évszakok hazánkban. Klímánk védelme, bolygónk jövője szempontjából tehát kulcsfontosságú, hogy egyebek mellett csökkentsük az emberi tevékenységből fakadó üvegházhatású gázok kibocsátását.
Ennek eléréséhez tűzte ki az Európai Unió többek között azt a célt, hogy a tagállamoknak 2023. december 31-ét követően az élelmiszer-hulladékok szelektív gyűjtését is biztosítaniuk kell a háztartások számára.
Évente nem kevesebb, mint 57 millió tonna, azaz fejenként 127 kilogramm – évente ennyi élelmiszer-hulladékot termelünk az Európa Unióban az Eurostat tavaly novemberi jelentése szerint.
Javuló magyar tendencia
Ennek mintegy 55 százaléka a háztartásokban keletkezik, ami egy főre vetítve 70 kilogrammot jelent. Magyarországon kedvezőbb a helyzet e tekintetben: fejenként átlagosan „csupán” 65,5 kilogramm – a teljes lakosságra vetítve csaknem 635 ezer tonna – élelmiszer-hulladékot dobunk ki egy évben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nébih adatai pedig javuló tendenciát mutatnak - hangsúlyozta Agatics Roland. Mint kifejtette, a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége öt év alatt 33,1 kilogrammról 25,2 kilogrammra mérséklődött. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszer-pazarlás mértéke 24 százalékkal csökkent a háztartásokban 2016 és 2021 között.
Az összes lakossági élelmiszer-hulladék csaknem kétharmada azonban jelenleg kommunális hulladékká válik. Fontos tehát tudatosítani, hogy ezek a szerves anyagok is metánt, azaz üvegházhatású gázt bocsátanak ki lebomlásuk során, vagyis tovább növelik a környezeti terhelést. A klímavédelem szempontjából kulcsfontosságú tehát, hogy ennek a hulladéktípusnak is a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük a volumenét, egyúttal hasznosításának a feltételeit is kialakítsuk - hangsúlyozza a DTkH Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Mindennek, egyúttal az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak az elérése érdekében az Európai Unió e hulladéktípus szelektív gyűjtésének jövő évtől történő elindítása mellett egyebek között még azt a célt is kitűzte, hogy a tagállamoknak 50 százalékkal csökkenteniük kell az élelmiszer-hulladékok mennyiségét 2030-ig - emlékeztetett Agatics Roland.
Humusz és biometán
Véleménye szerint az élelmiszer-hulladékok begyűjtésével és feldolgozásával újabb jelentős lépést teszünk majd a jövő hulladékgazdálkodása, és így a körforgásos gazdaság megvalósítása felé. Ennek köszönhetően ugyanis nem csupán a kommunális, azaz a vegyes hulladékok kezelése és ártalmatlanítása válik könnyebbé. Még ennél is lényegesebb, hogy az élelmiszer-maradékokból jó minőségű humuszt nyerhetünk, valamint a biogázüzemek a bomlásuk során keletkező metángázt számos területen hasznosítható biometánná alakíthatják át.
A milánói példa
A szakértő kiemelte a milánói tapasztalatokat, amelyeket tavaly ismertetett a Humusz Szövetség. A csaknem 1,4 millió lakosú olasz nagyvárosban 2012 óta, tehát immár tizenegy éve működik az élelmiszerhulladék-begyűjtési rendszer, és kiváló eredményeket értek el. Elég jelentősen, 28 kilogrammról 95 kilogrammra növelték ugyanis az egy főre jutó összegyűjtött élelmiszer-hulladék éves mennyiségét 2011 és 2015 között. Ez 2019-ben elérte a 110 kilogrammot, vagyis az uniós átlag majdnem hatszorosát, míg azóta évente átlagosan 130 ezer tonna élelmiszer-hulladékból készítenek komposztot, illetve biogázt. Ezzel párhuzamosan pedig a szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége is számottevően növekedett - tette hozzá a hulladékgazdálkodás szakember.
