Az alváshiány miatt az agy felzabálhatja saját magát egy tanulmány szerint

Az alvás regenerálja az immunrendszert, a légzőrendszert, az energiaszintet, ilyenkor dolgozza fel az agy az információkat, amelyekhez napközben jutott hozzá, ilyenkor normalizálódik a vérkeringésünk és a vérnyomásunk. De a méreganyagoktól is ilyenkor szabadulunk meg. Ha nem szánunk elég időt az alvásra, szervezetünk a mérgeket egyfajta üzemanyag-tartalékként elraktározza.

Rövid távon ezeknek a méreganyagoknak a semlegesítése előnyös az agy számára, mivel az összes „üzemanyagot” felhasználja a folyamat során. Hosszú távon azonban azoknál, akik alvási apnoéban vagy krónikus álmatlanságban szenvednek, az agy tartalékainak teljes felhasználása súlyosan érintheti az agyi funkciókat, és ennek a létfontosságú szervnek a degenerációját okozhatja.

Egy csapat neurológus egerekkel végzett kísérletet. Az egereket különböző csoportokra osztották. Az első csoport tagjai annyit alhattak, amennyit csak akartak. A második csoport tagjait nem hagyták napi 8 óránál többet aludni, a harmadik csoport tagjait pedig 5 napon át ébren tartották, hogy megvizsgálják, ez milyen változásokat idéz elő az agyukban.

Az asztrociták felelősek az agy öntisztító funkciójáért. Ezek az egerekben is megtalálhatók. A kísérlet végén azoknál az egereknél, amelyek eleget aludtak, az asztrociták aktivitási szintje 6 százalék volt, a második csoportnál 8 nyolc, a harmadiknál pedig öt nap után 13,5 százalék. Ez azt jelenti, hogy az agyunk jóval alaposabb öntisztítást végez, ha kevesebbet alszunk.

Patkányoknál fedezték fel, hogy ez a folyamat a gyakorlatban az agyban lévő szinapszisok elfogyasztását jelenti, és feltételezik, hogy ez ugyanígy működik az embereknél is. Ha egymás után több éjjel nem alszunk, akkor ez a funkció elhatalmasodik, hajlamossá téve olyan degeneratív betegségekre, mint az Alzheimer-kór vagy a demencia.