Életmód
Szilveszteri és újévi hiedelmek, babonák

Újév alkalmából szinte minden családban kerül a lencsének valamilyen változata az asztalra, úgy tartják ugyanis, hogy fogyasztása meghozza a szerencsénket. A babona szerint szerencsehozó képessége abban rejlik, hogy rengeteg apró szemből áll. Minden egyes szem pénzt szimbolizál, ennél fogva minél többet fogyaszt valaki, annál szerencsésebb lesz.
Azért kell újév napján lencsét enni, mert az újév napi cselekedetek szimbolizálják az egész éves tetteket. Tehát ha ilyenkor valaki sok pénzt hozó étel eszik, egész éven át sok pénz áll majd a házhoz. A lencse helyettesíthető babbal, rizzsel, vagy más apró szemű étellel, de igazi hatása a lencsének van.

A malachús fogyasztása is a szerencsével függ össze. A hiedelem úgy tartja ugyanis, hogy a malac orrával előre túr, azaz a jövőbe mutat, és közben még a szerencsét is kifordítja a földből. Ezzel szemben a csirke vagy tyúk inkább elkaparja azt. A pulykáról azt tartják, hogy egyenesen mérgelődést, veszekedést hoz a házhoz, ezért nem szabad szárnyasokat enni újévkor.
Míg karácsonykor sok halat eszünk, újév napján azt is jobb elkerülni, a hallal ugyanis elúszik a szerencsénk.
Arról nem lelhető fel pontos információ, hogy mikor honosodott meg nálunk az eredetileg német szokás, a szilveszteri virslifogyasztás. A disznóhúsból készült virsli azonban tökéletesen illeszkedik a magyar szilveszteri babonák körébe, mivel ugyanúgy kitúrja a földből a szerencsét, mint bármilyen másik sertéshúsból készült étel, így az új évre bőséget, gazdagságot és egészséget hoz mindenki számára.

A hagyomány szerint az sem mindegy, hogy milyen desszert kerül ilyenkor az asztalra: rétest és gyümölcsöt ajánlatos ilyenkor fogyasztani. Úgy tartják, minél hosszabb az asztalon a rétesrúd, annál hosszabb és boldogabb lesz az életünk. Aki pedig arra vágyik, hogy munkája gyümölcsöző legyen az esztendőben, az mindenképpen egyen sok gyümölcsöt január 1-én.
A régi szokások szerint újévkor ügyelni kell arra is, hogy tele legyen a kamra. A félig üres csuprokat, só- és cukortartót például, töltsük tele, hogy ne kelljen éheznünk az év többi napján. Szintén régi babona az is, hogy ha megszegünk egy kenyeret, akkor nem fogunk éhezni.
A mondás szerint amilyen az év első napja, olyan lesz az egész év
Takarítani, mosni, szemetet kivinni nem szabad, mert ezek a házimunkák elvihetik a szerencsét. Viszont legyen rend körülöttünk, mert a rendetlenség káoszt vonz.
Január 1-én orvoshoz sem szabad menni, mert egész évben betegek lehetünk. Ügyeljünk arra is, hogy ne veszekedjünk aznap senkivel, mert az illetővel egész évben haragos lehet a viszonyunk.
EGYÉB SZILVESZTERI BABONÁK
Jó, ha a tányérunkat még akkor sem töröljük fényesre, ha nagyon ízlett az étel, mert a tányéron hagyott maradék lehet, hogy hozzásegít minket ahhoz, hogy a következő évben is mindig legyen valami a tányérunkon - és a kamránk is fel legyen töltve.
A hagyományosan készített pogácsák egyikébe egyes vidékeken ezen az estén pénzérmét sütöttek. Aki ezt megtalálta, arra a következő évben nagy szerencse várt. Nagyon fontos azonban, hogy a pogácsa még az óévben elfogyjon!
A pénzt a régi hiedelmek szerint másképpen is magunkhoz édesgethetjük: a gazdák éjfélkor vizet húztak a kútból, amit aranyvíznek neveztek. Aki ebből a vízből ivott, arra gazdagság várt.