Életmód
Melyik tej az egészségesebb - a zsírszegény vagy a zsíros?
Már a tudósok sem értenek egyet a kérdésben
Szegény tejről mostanában inkább több rosszat hallani, mint jót, pedig alapvetően azoknak, akik nem érzékenyek rá, egyáltalán nem egészségtelen. Viszont könnyen összezavarodhatunk a rengeteg információ között: most akkor a zsírszegény, vagy a teljes tej az egészségesebb? Néhány éve az kavarta fel a tudomány és a dietetika állóvizét, hogy kutatók azt bizonyították, a zsírosabb tej bizony az egészségesebb.
Egy időben minden a zsírszegény élelmiszerekről szólt, annak ellenére, hogy rendszerint ezeket a zsírok kivonása mellett telenyomták cukorral. Az 1990-es években a zsírfogyasztást démonizálta a diétatársadalom, hirtelen az lehetett csak igazán egészséges, ami keveset tartalmazott ebből az egyébként elkerülhetetlen makrotápanyagból. A zsírszegény tej reputációja is ekkor kezdett el felfelé szállni, és igazából azóta sem csökkent a népszerűsége. Bár mostanában, amikor egyáltalán a tejfogyasztás is egyre kevésbé népszerű, ha pedig valaki tejet iszik, sokszor nyúl inkább a zsírosabb verzióért a polcon. De akkor most melyik tesz jobbat az egészségnek?
Ha nem csak a tejről, hanem alapvetően a tejtermékekről beszélünk, akkor egyértelmű, hogy mi a válasz: az inkább zsíros, vagy mondjuk úgy, teljes változatok egészségesebbek.
Ez éppen az előbb említett probléma miatt van így: azokat a termékeket, amelyekből mesterségesen vonják ki a zsírt, általában legalább cukorral, de inkább cukorral és mindenféle egyéb mesterséges adalékanyaggal is megtámogatják a gyártók, hogy a jó ízük valahogy mégis megmaradjon. Mivel a teljes tejtermékek esetében ez egyáltalán nem jellemző, ezért nem is meglepő, hogy emiatt is egészségesebbek.
A kutatokat is izgatta, hogy vajon a tej esetében mennyivel jobban járunk a zsírosabb változattal: az European Journal of Clinical Nutrition tudományos folyóiratban megjelent kutatási eredmények arról számoltak be, hogy a rendszeresen zsíros tejet ivóknak magasabb volt a vérükben található jó koleszterin aránya a zsírszegény változatot fogyasztókhoz képest. Ugyanígy a zsíros tejet ivók vérében magasabb volt a D-vitamin mennyisége is. Utóbbi kutatás ráadásul gyerekekkel készült – a szakértők egy része úgy gondolja, hogy a tejben található zsír hozzájárul ahhoz, hogy a D-vitamint a szervezet jobban dolgozza fel.
Persze itt is ajánlatos figyelni arra, hogy nem érdemes ész nélkül fogyasztani a zsíros tejet sem – hiszen annak ellenére, hogy ma már tudjuk, hogy nem kell félnünk a zsíroktól, nem szabad túlzottan sokat sem bevinni belőlük, mert a hízás mellett más egészségügyi problémákat is okozhat.
A kutatások tanulsága leginkább az, hogy nem kell minden esetben a zsírszegény változathoz ragaszkodni: ha belefér az étrendbe, és egyébként nem eszünk túlságosan zsírosan, nyugodtan öntsünk a kávénkhoz teljes tejet, ennyitől nem fogunk elhízni.
Viszont a zsírszegény tej logikus választásnak tűnik egy diéta alatt, ha például sok turmixot fogyasztunk, hiszen elvileg minden megvan benne, ami a zsíros változatban, csak épp zsír és plusz kalóriák nélkül. Ám egyes kutatások másfelől azt bizonyítják, hogy még fogyókúrázás idején is jobb alternatíva a zsíros, ráadásul a cukorbetegség kialakulásának kockázatát is csökkenti.
A Tuft Egyetemen például 3333 felnőtt vérképét vizsgálták egy 15 éves periódus alatt, amiből kiderült, hogy a zsíros tej 46%-ban csökkentette a diabétesz kialakulásának lehetőségét. Ennek több oka is lehet, de többek között az, hogy a zsírszegény verziónak magasabb a glikémiás indexe, amitől hirtelen ugrik meg, majd leesik a vércukorszint. A zsíros pedig jobban eltelít, tehát kevesebbet nassolsz a fogyasztása után.
A Harvard Egyetemen is végeztek hasonló vizsgálatokat, amik azt igazolták, hogy a testsúlycsökkentésben is hatásosabb a zsíros tej a zsírszegénnyel szemben.
Ám most az Utah állambeli Brigham Young Egyetem professzora, Larry Tucker az úgynevezett telomerek* hossza, valamint a tejfogyasztás gyakorisága és az elfogyasztott tej zsírtartalma közötti kapcsolatot vizsgálta 5834 amerikai felnőtt bevonásával. A telomer a DNS-t "becsomagoló" makromolekula, a kromoszóma végén helyezkedik el és feladata, hogy óvja a kromoszómát és megakadályozza, hogy sejtosztódáskor sérüljön a genetikai információ. Ahogy az ember öregszik, a telomerek rövidülnek, szerkezetük gyengül.
Majd arra jutott az Oxidative Medicine and Cellular Longevity című folyóiratban megjelent tanulmány szerint, hogy minél több magas zsírtartalmú tejet iszik az ember, annál rövidebbek a telomerei, vagyis annál tovább él.
Az említett kutató szerint az 1%-os zsírtartalmú tejet fogyasztó felnőttekhez képest a 2%-os tejet fogyasztók telomerei 69 bázispárral voltak rövidebbek, ami több mint négy év pluszt jelent a szervezet biológiai életkorában.
Tucker azt is kimutatta, hogy a tejet nem ivók telomerei rövidebbek, mint az alacsony zsírtartalmú tejet fogyasztókéi.
A fenti vizsgálat viszont a laboratóriumi eredményeken túl, nem tud beszámolni hosszú távú, úgynevezett „követéses” eredményekről, és az sem derül ki, hogy számoltak-e az egyéb, olyan zsírosabb tejtermékek fogyasztásával, mint például a vaj, a tejszín vagy a sajtok, amelyek sok esetben pont abból a tejzsírból készülnek, amit a teljes tejekről lefölöznek.
