Növeli a dohányzásra való hajlamot a szomorúság

De vajon milyen tényezők befolyásolják ezeket az érzeteket és mi az, amit mi magunk is megtehetünk annak érdekében, hogy sikeres legyen az egészségesebb életmód iránt tett elköteleződésünk?

A napokban a Neuroscience nevű tudományos weboldal tett közzé egy cikket, miszerint a szomorúság növeli a sóvárgás érzését, ami miatt az érintettek nagyobb eséllyel nyúlnak cigaretta után és ez az érzés növelheti a visszaesés valószínűségét is. A kutatást a Harvard Egyetem egyik kutatócsoportja végezte.

Különösen erős összefüggésben áll a szomorúság az addiktív, vagyis a hozzászokáson alapuló magatartásokkal a kutatás szerint. Míg ezzel szemben egy másik negatív érzelem, mint például az undor, nem vált ki hasonló reakciókat.

Paul Ekman, a Kaliforniai Orvosi Egyetem pszichológusprofesszora szerint hat egyetemes alapérzelmünket tudjuk megkülönböztetni. Ezek az öröm, a bánat, a düh, a meglepettség félelem és undor. Mindezeknek a talaján alakulnak ki, és differenciálódnak további érzelmeink.

A kutatás során több mint 10 ezer embert vizsgáltak egy 20 éven keresztül tartó, úgynevezett longitudinális kísérletben, amelynek során arra voltak kíváncsiak, miként reagálnak a dohányzók a negatív érzelmekre. A kutatás megerősítette, hogy a szomorúság a cigaretta utáni sóvárgást leginkább kiváltó érzelem.

Továbbá azt is megállapították, hogy minél szomorúbbak voltak a kutatásban résztvevők, annál valószínűbben váltak dohányzóvá, illetve estek vissza a függőségbe. Viszont más negatív érzések egyáltalán nem mutattak hasonló összefüggést a dohányzással.

A sötét téli hónapok sem kedvezőek a leszokáshoz

Fotó: pexels

A résztvevőket három csoportra osztották és három különböző filmet nézettek meg velük: az egyik a szomorúságról szólt, amelyben meghalt a főszereplő társa, a másik egy némileg semleges témáról, a fafaragásról szólt, a harmadik pedig kifejezetten undort keltő témáról, a nem kellően tisztán tartott vécékről szólt. Végső következtetésként az derült ki, hogy az első filmet nézők csoportja tapasztalta a legnagyobb sóvárgást a cigaretta iránt, miután befejezték a vetítést. Ennek a csoportnak a tagjai szinte türelmetlenül várták, hogy mikor gyújthatnak rá, szemben a semleges csoporttal.

Egy másik vizsgálat során a résztvevőknek legalább nyolc megelőző óráig tartózkodnia kellett a dohányzástól, ezek után véletlenszerűen osztották őket a szomorú, illetve a semleges filmet nézők csoportjába. Utána egy berendezésen keresztül szívták megszokott cigarettájukat, amely mérte azt, hányszor szívnak bele a cigarettába és milyen sebességgel és hosszan. Az eredmény sejthető volt: a szomorú állapotú kliensek türelmetlenebbek voltak és nagyobb mennyiségű nikotint vettek magukhoz egy-egy szippantással.

De vajon tehetünk-e valamit, ha nem szeretnénk visszaszokni a dohányzásra, de a szomorúságot, mint érzelmet, nem tudjuk garantáltan kiiktatni az életünkből?

A SZOMORÚSÁG MÉG NEM DEPRESSZIÓ

Bár hétköznapi szóhasználatban gyakran egymás szinonimájaként fordulnak elő, a szomorúság és a depresszió között különbséget kell tenni. Szakértők szerint a legegyszerűbben úgy lehet különbséget tenni a szomorúság és a depresszió között, hogy az előbbi egy teljesen normális emberi érzés és általában konkrét oka van: például a kisállatunk halála, egy sikertelen vizsga vagy egy balul elsült családi esemény.

A depresszió ezzel szemben egy abnormális érzelmi állapot. Egy olyan mentális betegség, amely a gondolatainkat, a viselkedésünket, az érzéseinket és a hangulatunkat is jelentősen befolyásolja. Ilyenkor nemcsak egy konkrét nehézség vagy veszteség miatt vagyunk szomorúak, hanem minden miatt.

Nem szabad összekeverni a szomorúságot a klinikai depresszióval

Fotó: Pexels

A mi éghajlatunkon az egyik megoldás lehet az olyan ételek fogyasztása és az olyan tevékenységek űzése, amelyek tudományosan is igazoltan fokozzák a szervezetünkben az örömhormonok termelődését.

A tartós rosszkedv ellen érdemes kialakítani egy tápanyagokban kiegyensúlyozott étrendet. A B-vitaminok például segítenek a szervezetnek a hangulatjavító ingerület-átvivő anyag, a szerotonin termelődésében. Húsfélékben, halban, tojásban, dióban, mogyorófélékben, gabonákban és tejtermékekben fokozottan megtalálhatóak a B-vitamin különböző formái.

Fogyasszunk bősé­gesen friss bogyós gyümölcsöket és zöldségféléket, citrusféléket, ep­ret, kivit, fekete ribiszkét és paprikát, mivel a rossz közérzet a szervezet C-vitamin szintjének csökkenésével is összefüggésbe hozható.

Az elesettség, levertség egy másik oka lehet a vashiányos vérszegénység is. Különösen fogamzóképes korú nőknél gyakori a vashiány. A vörös húsok, a tojássárgája, a máj, a bab, a teljes kiőrlésű gabonafé­lék, a dió- és mogyorófélék, a hü­velyesek és a friss leveles zöldfőze­lékek szintén a vas pótlásában is segítenek.

Egyes kutatások szerint a szelén alacsony szintje is összefüggésbe hozható a rosszkedvvel. Ez az antioxidáns egyik fontos alkotóeleme a teljes kiőrlésű gabonákban, avokádóban, banánban, de a brokkoliban és pulykahúsban is nagy mennyiségben megtalálható.

A cink jelenléte szükséges ah­hoz, hogy az agyban a triptofán szerotoninná alakuljon. Ez megtalálható az osztrigában, a vörös húsokban, szárnya­sokban, tojásban, tejtermékekben, földimogyoróban és napraforgó­magban.

Egyéb ásványi anyagok, mint példá­ul a magnézium és a mangán is védhetnek a lehangoltság ellen. Szintén megtalálhatóak a teljes kiőrlésű gabonafélékben, a hüvelyesekben, az aszalt fügében, a zöldségekben, a dió- és mogyorófélékben és az olajos magvakban.

S bár még nincsenek egyértelmű bizonyíté­kok, valószínűsíthető a depresszióra való hajlam és az ómega-3 zsírsavak közötti kapcsolat. Egyes kutatók szerint ezek képesek megakadályozni a hirte­len hangulatváltozásokat, ezért esetleg a mániás depresszió kezelé­sében is szerephez juthatnak.

Fentiekből logikusan következtethetünk, hogy mi lehet az összefüggés a dohányzásról leszokás és az azt követő elhízás között. Cigaretta helyett sokan öntudatlanul tömik magukba a „boldogító” ételeket. De ha az alábbi elveket betartjuk, mindezt akár el is kerülhetjük.

A kiegyensúlyozott táplálkozás támogathatja a dohányzásról való leszokást

Fotó: Pexels

• Napi egy-két érett ba­nánnál többet ne együnk, ennyi pont elég, hogy megemelje szervezet a hangulatjavító szerotonin szintjét.

• Ha nem szeretjük a halat, szedhetünk helyette naponta halolaj-készítményt.

• Már napi egy paradió is jó közérzetet biztosít, mivel kíváló szelénforrás.

• Használjunk több csilit, vagy csípőspaprikát a főzéshez, mivel a benne található kapszaicin serkenti a jó közérzetet biztosító endorfin felszabadulását.

• Kerüljük viszont az alkohol és a nagy mennyiségű koffein fogyasztását. A szeszes italok gátolják az agyban az idegsejtek működését, ugyanakkor csökkentik a vércukor­szintet, és ezáltal az édes ízek, cuk­ros ételek utáni sóvárgást okoznak. A nagy fokú vércukorszint-ingado­zás pedig a hangulatot is befolyásolja. A kávé ugyan javítja a hangulatot, de ugyanakkor szorongásra és hangulatingadozásra is hajlamosít. A sok koffein finomított cukorral fogyasztva látványos hangulati vál­tozást okozhat az arra hajlamosaknál.