Életmód

Növeli a dohányzásra való hajlamot a szomorúság

Egyen banánt, ha le akar szokni a cigarettáról

Számtalan ember újévi fogadalmai között szerepel a dohányzásról való leszokás. Ám egy dolog az elhatározás és teljesen más az, hogy mennyire vagyunk képesek betartani ezeket az önmagunknak és környezetünknek tett ígéreteinket. Azoknál, akik korábban erős dohányosok voltak, körülbelül egy-két hét elteltével már jelentkezhetnek az erőteljes sóvárgás tünetei.

Növeli a dohányzásra való hajlamot a szomorúság
A dohányzás a szívbetegségek és a stroke vezető oka Magyarországon
Fotó: MH

De vajon milyen tényezők befolyásolják ezeket az érzeteket és mi az, amit mi magunk is megtehetünk annak érdekében, hogy sikeres legyen az egészségesebb életmód iránt tett elköteleződésünk?

A napokban a Neuroscience nevű tudományos weboldal tett közzé egy cikket, miszerint a szomorúság növeli a sóvárgás érzését, ami miatt az érintettek nagyobb eséllyel nyúlnak cigaretta után és ez az érzés növelheti a visszaesés valószínűségét is. A kutatást a Harvard Egyetem egyik kutatócsoportja végezte.

Különösen erős összefüggésben áll a szomorúság az addiktív, vagyis a hozzászokáson alapuló magatartásokkal a kutatás szerint. Míg ezzel szemben egy másik negatív érzelem, mint például az undor, nem vált ki hasonló reakciókat. 

Paul Ekman, a Kaliforniai Orvosi Egyetem pszichológusprofesszora szerint hat egyetemes alapérzelmünket tudjuk megkülönböztetni. Ezek az öröm, a bánat, a düh, a meglepettség félelem és undor. Mindezeknek a talaján alakulnak ki, és differenciálódnak további érzelmeink. 

A kutatás során több mint 10 ezer embert vizsgáltak egy 20 éven keresztül tartó, úgynevezett longitudinális kísérletben, amelynek során arra voltak kíváncsiak, miként reagálnak a dohányzók a negatív érzelmekre. A kutatás megerősítette, hogy a szomorúság a cigaretta utáni sóvárgást leginkább kiváltó érzelem. 

Továbbá azt is megállapították, hogy minél szomorúbbak voltak a kutatásban résztvevők, annál valószínűbben váltak dohányzóvá, illetve estek vissza a függőségbe. Viszont más negatív érzések egyáltalán nem mutattak hasonló összefüggést a dohányzással. 

A sötét téli hónapok sem kedvezőek a leszokáshoz
A sötét téli hónapok sem kedvezőek a leszokáshoz
Fotó: pexels

A résztvevőket három csoportra osztották és három különböző filmet nézettek meg velük: az egyik a szomorúságról szólt, amelyben meghalt a főszereplő társa, a másik egy némileg semleges témáról, a fafaragásról szólt, a harmadik pedig kifejezetten undort keltő témáról, a nem kellően tisztán tartott vécékről szólt. Végső következtetésként az derült ki, hogy az első filmet nézők csoportja tapasztalta a legnagyobb sóvárgást a cigaretta iránt, miután befejezték a vetítést. Ennek a csoportnak a tagjai szinte türelmetlenül várták, hogy mikor gyújthatnak rá, szemben a semleges csoporttal. 

Egy másik vizsgálat során a résztvevőknek legalább nyolc megelőző óráig tartózkodnia kellett a dohányzástól, ezek után véletlenszerűen osztották őket a szomorú, illetve a semleges filmet nézők csoportjába. Utána egy berendezésen keresztül szívták megszokott cigarettájukat, amely mérte azt, hányszor szívnak bele a cigarettába és milyen sebességgel és hosszan. Az eredmény sejthető volt: a szomorú állapotú kliensek türelmetlenebbek voltak és nagyobb mennyiségű nikotint vettek magukhoz egy-egy szippantással. 

De vajon tehetünk-e valamit, ha nem szeretnénk visszaszokni a dohányzásra, de a szomorúságot, mint érzelmet, nem tudjuk garantáltan kiiktatni az életünkből? 

A SZOMORÚSÁG MÉG NEM DEPRESSZIÓ

Bár hétköznapi szóhasználatban gyakran egymás szinonimájaként fordulnak elő, a szomorúság és a depresszió között különbséget kell tenni. Szakértők szerint a legegyszerűbben úgy lehet különbséget tenni a szomorúság és a depresszió között, hogy az előbbi egy teljesen normális emberi érzés és általában konkrét oka van: például a kisállatunk halála, egy sikertelen vizsga vagy egy balul elsült családi esemény.

A depresszió ezzel szemben egy abnormális érzelmi állapot. Egy olyan mentális betegség, amely a gondolatainkat, a viselkedésünket, az érzéseinket és a hangulatunkat is jelentősen befolyásolja. Ilyenkor nemcsak egy konkrét nehézség vagy veszteség miatt vagyunk szomorúak, hanem minden miatt.

Nem szabad összekeverni a szomorúságot a klinikai depresszióval
Nem szabad összekeverni a szomorúságot a klinikai depresszióval
Fotó: Pexels

A mi éghajlatunkon az egyik megoldás lehet az olyan ételek fogyasztása és az olyan tevékenységek űzése, amelyek tudományosan is igazoltan fokozzák a szervezetünkben az örömhormonok termelődését.

A tartós rosszkedv ellen érdemes kialakítani egy tápanyagokban kiegyensúlyozott étrendet. A B-vitaminok például segítenek a szervezetnek a hangulatjavító ingerület-átvivő anyag, a szerotonin termelődésében. Húsfélékben, halban, tojásban, dióban, mogyorófélékben, gabonákban és tejtermékekben fokozottan megtalálhatóak a B-vitamin különböző formái.

Fogyasszunk bősé­gesen friss bogyós gyümölcsöket és zöldségféléket, citrusféléket, ep­ret, kivit, fekete ribiszkét és paprikát, mivel a rossz közérzet a szervezet C-vitamin szintjének csökkenésével is összefüggésbe hozható.

Az elesettség, levertség egy másik oka lehet a vashiányos vérszegénység is. Különösen fogamzóképes korú nőknél gyakori a vashiány. A vörös húsok, a tojássárgája, a máj, a bab, a teljes kiőrlésű gabonafé­lék, a dió- és mogyorófélék, a hü­velyesek és a friss leveles zöldfőze­lékek szintén a vas pótlásában is segítenek.

Egyes kutatások szerint a szelén alacsony szintje is összefüggésbe hozható a rosszkedvvel. Ez az antioxidáns egyik fontos alkotóeleme a teljes kiőrlésű gabonákban, avokádóban, banánban, de a brokkoliban és pulykahúsban is nagy mennyiségben megtalálható.

A cink jelenléte szükséges ah­hoz, hogy az agyban a triptofán szerotoninná alakuljon. Ez megtalálható az osztrigában, a vörös húsokban, szárnya­sokban, tojásban, tejtermékekben, földimogyoróban és napraforgó­magban.

Egyéb ásványi anyagok, mint példá­ul a magnézium és a mangán is védhetnek a lehangoltság ellen. Szintén megtalálhatóak a teljes kiőrlésű gabonafélékben, a hüvelyesekben, az aszalt fügében, a zöldségekben, a dió- és mogyorófélékben és az olajos magvakban.

S bár még nincsenek egyértelmű bizonyíté­kok, valószínűsíthető a depresszióra való hajlam és az ómega-3 zsírsavak közötti kapcsolat. Egyes kutatók szerint ezek képesek megakadályozni a hirte­len hangulatváltozásokat, ezért esetleg a mániás depresszió kezelé­sében is szerephez juthatnak.

Fentiekből logikusan következtethetünk, hogy mi lehet az összefüggés a dohányzásról leszokás és az azt követő elhízás között. Cigaretta helyett sokan öntudatlanul tömik magukba a „boldogító” ételeket. De ha az alábbi elveket betartjuk, mindezt akár el is kerülhetjük.

A kiegyensúlyozott táplálkozás támogathatja a dohányzásról való leszokást
A kiegyensúlyozott táplálkozás támogathatja a dohányzásról való leszokást
Fotó: Pexels
  • Napi egy-két érett ba­nánnál többet ne együnk, ennyi pont elég, hogy megemelje szervezet a hangulatjavító szerotonin szintjét.

  • Ha nem szeretjük a halat, szedhetünk helyette naponta halolaj-készítményt.

  • Már napi egy paradió is jó közérzetet biztosít, mivel kíváló szelénforrás.

  • Használjunk több csilit, vagy csípőspaprikát a főzéshez, mivel a benne található kapszaicin serkenti a jó közérzetet biztosító endorfin felszabadulását.

  • Kerüljük viszont az alkohol és a nagy mennyiségű koffein fogyasztását. A szeszes italok gátolják az agyban az idegsejtek működését, ugyanakkor csökkentik a vércukor­szintet, és ezáltal az édes ízek, cuk­ros ételek utáni sóvárgást okoznak. A nagy fokú vércukorszint-ingado­zás pedig a hangulatot is befolyásolja. A kávé ugyan javítja a hangulatot, de ugyanakkor szorongásra és hangulatingadozásra is hajlamosít. A sok koffein finomított cukorral fogyasztva látványos hangulati vál­tozást okozhat az arra hajlamosaknál.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom