Életmód

Karácsonyi kalóriadömping vagy az egészséges és nélkülezhetlen tápanyagok pótlása?

Az év végi ünnepek alatt szinte minden családnál a hagyományos, magyaros ételek kerülnek az asztalra. De sokan már előre tartanak a karácsonyi traktától, pedig ez nem feltétlenül indokolt.

Karácsonyi kalóriadömping vagy az egészséges és nélkülezhetlen tápanyagok pótlása?
Haltól a dióig, együnk jól Karácsonykor is
Fotó: Pixabay

Ezek a fogások mértékkel fogyasztva, nem hogy nem károsak, de kifejezetten jót tesznek az egészségünknek. 

Bejgli, a kalciumbomba

A mákos vagy diós bejgli tradicionális magyar karácsonyi sütemény. Ez az édesség eredetileg Szilézia vidékéről származik és Európában a XIV. század óta ismerik. Hozzánk osztrák közvetítéssel érkezett és a XIX. század második felétől kezdett a karácsony ünnepi süteményévé válni. 1830-ban jelent meg először magyar szakácskönyvben.

Sokan a mákra csak süteménytöltelékként gondolnak, esetleg az jut eszükbe, hogy bizonyos fajta pékáruk tetejét megszórják vele. Pedig ezek az apró, fekete magocskák nagyon egészségesek, ezért is érdemes rendszeresen fogyasztani.

A mákkal készült sütemények csak a magyar konyhára jellemzőek
A mákkal készült sütemények csak a magyar konyhára jellemzők
Fotó: Pixabay

Két evőkanálnyi mák 253 milligramm kalciumot és 286 mikrogramm vasat tartalmaz, amely körülbelül a napi szükséglet negyedét fedezi. Vagyis még a tejnél is több benne a kalcium, ami a csontok egészsége miatt fontos, de kell a szív és az idegrendszer megfelelő működéséhez is. A benne lévő réz pedig erősíti a szöveteket és a csontokat, illetve védi a sejteket a DNS-t a károsodástól.

A rosttartalma sem elhanyagolható, ami abban segít, hogy problémamentes legyen az emésztésünk, ráadásul még a koleszterinszintet is csökkenti. A rostban gazdag étrend hosszú távon csökkentheti a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is.

A mákból kivont olaj pedig egy olyan telítetlen növényi zsiradék, melynek fogyasztása rákmegelőző hatású lehet, a benne lévő linolénsav viszont segít egészségesen tartani a szívet.

Nem áll rosszabbul a versenyben a dió sem, ami igencsak gazdag omega-3 zsírsavakban és nagy mértékben tartalmaz antioxidánsokat.

A dió tömegének 65 százaléka zsír, ennek megfelelően valóban magas a kalóriatartalma, de ez azt is jelenti, hogy egy igen energia dús étel, amely a téli időszakban különösen hasznos. Sőt, olyan fontos ásványi anyagok és vitaminok is megtalálhatók benne, mint a folsav, foszfor, magnézium, B6 és E-vitamin, valamint további komplex bioaktív összetevők.

A csonthéjas gyümölcs fogyasztásához több egészséges hatást is társítanak, így például egyes szívbetegségek előfordulási kockázatának csökkenését, az agyfunkciók javítását, illetve lehetséges alapanyagként vizsgálják a rákmegelőzés kapcsán.

Ígéretes eredmények születtek a dió agyra gyakorolt hatását illetően. Egy nyolc héten át tartó, 64 fiatal, egészséges felnőtt részvételével zajlott kutatás például kimutatta, hogy a diófogyasztás növelte az alanyok kognitív képességeit. Egy másik kutatásban Alzheimer-kórban szenvedő egerekkel kísérleteztek. A rágcsálók 10 hónapig naponta kaptak az olajos magból, és végül szignifikáns javulást mutattak a memória és a tanulás terén. Ezek az effektusok minden bizonnyal szintén a magas antioxidáns-tartalomnak köszönhetők, továbbá szerepet játszhattak a hatásban az omega-3 zsírsavak is.

Halászlé, tele vitaminnal

Természetesen a halászoktól ered ez az étel, akik sokat voltak távol az otthonuktól és a kéznél lévő alapanyagokból szabad tűzön készítették el azt. Nagyon kevés dolog kell hozzá: bogrács, hal, víz, só, vöröshagyma és pirospaprika. Az utóbbi nagyon fontos része a jó halászlének, és csak a török idők után terjedt el nálunk, mint török bors. A jó magyaros halászléhez többféle halat is használnak: pontyot, harcsát, csukát, kecsegét is akár vegyesen.

A hazánkban elérhető és ismert édesvízi halfajták már kis mennyiségű (10 dkg) fogyasztásával fedezhetjük a napi fehérje szükségletünk felét-harmadát.

A halas ételek fogyasztása egész évben fontos lenne
A halas ételek fogyasztása egész évben fontos lenne
Fotó: Pixabay

A legszélesebb körben elterjedt édesvízi halfajta a ponty. Ízét nagyban meghatározza, hogy milyen vízből származik és milyen takarmányon nevelték. Szálkás és zsírosodásra leginkább hajlamos, a zsiradék a hasi részben rakódik le. Pontyból 100 gramm tartalmaz 34 mg kalciumot, 1 mg vasat, foszfort, káliumot, A-vitamint, B1- és B2-vitamint, bár omega-3 zsírsav tartalma elenyésző, 10 dkg-ban kevesebb mint 1 g található. A tiszta vizekben élő harcsa húsának viszont nem csak a D-vitamin tartalma magas, de omega-3 zsírsavakban is gazdag, amelyek fontos szerepet játszanak az érrendszeri megbetegedések megelőzésében.

A régi történelmi Magyarország területére 1885-ben került be a szivárványos pisztráng, ikra formájában. Lassúbb, kevésbé tiszta vizekben is megél, de nem szereti a hűvöst. Húsának színe táplálkozástól függően az egész fehértől a lazac vörösig változik. A lazac és a pisztráng ugyanabba a családba tartozik, mindkettő fehérjében, esszenciális zsírsavakban, A-vitaminban, B12-vitaminban és D-vitaminban gazdag. A füstölés során gyakorlatilag nem változik sem a D-vitamin, sem az omega-3 zsírsav tartalma sem.

Káposzta, az immunerősítő

Nem véletlen, hogy jobbára inkább téli étel: a káposzta nagyon egészséges, mivel erősíti az immunrendszert, szebb lesz tőle a bőrünk, ráadásul nagyon tápláló is.

A káposztás hús már a XVII. századi kéziratos szakácskönyvben is benne volt és azt tartották, hogy nélküle még a szegény ember sem élhet. A töltött káposzta később vált népszerű fogássá. Török hatásra terjedt el a Balkánon és nálunk is, de ott még szőlőlevélbe „csomagolták” a tölteléket. Ám mivel a fejes káposzta nálunk alapételnek számított, így nem csoda, hogy inkább ezt használták.

Ahány ház, annyiféle módon készítik a töltött káposztát
Ahány ház, annyiféle módon készítik a töltött káposztát
Fotó: Pixabay

Egy csészényi ebből a zöldségből mindössze 33 kalóriát tartalmaz, ráadásul minimális a zsírtartalma, miközben rosttartalma igen magas. A diétázók éppen ezért bátran beépíthetik étrendjükbe. Sok benne a K-vitamin és az antocianin, amely segít a koncentrációban és a szellemi frissesség megőrzésében. Ezek a tápanyagok az idegkárosodást is gátolják, és támogatnak abban, hogy ellenállóbbak legyünk például az Alzheimer-kórral szemben. A legtöbb ilyen szempontból hasznos tápanyag a vörös káposztában van.

Kéntartalma sokat segíthet azoknak, akiknek zsíros, pattanásosodásra hajlamos a bőre. A kén ezen kívül segít a keratin termelődésében is, ezért a körömnek, a bőrnek és a hajnak is nagyon jót tesz. Előbbi a növényben található szinté magas mennyiségű C-vitaminnal együtt fontos szerepet játszik abban is, hogy a toxinok kiürüljenek a szervezetünkből. Segít semlegesíteni a szabadgyökök káros hatásait, így számos betegség kialakulási esélyeit csökkentve.

Jót tesz a vérnyomásnak is, hisz a benne található kálium segít karbantartani az ereket, megkönnyítve a véráramlást, ami meggátolhatja, hogy túlságosan magas legyen a vérnyomásunk.

Ha a töltött káposzta a család egyik kedvenc és elmaradhatatlan ünnepi fogása, elég ha csak kicsit alakítunk a recepten, és máris nem lesz túlzottan hizlaló a karácsonyi menü sem. Igaz, ahány ház, annyi elkészítési mód: van, aki inkább édeskésen szereti, mások rengeteg savanyú káposztát tesznek mellé, akad, aki habarja, és olyan is, aki nem tudja elképzelni egy jókora darab füstölt oldalas nélkül. Amitől annyira megterhelő, az a húsban lévő és a főzéshez felhasznált zsiradék. Ha ennek a mennyiségét csökkentjük, esetleg elhagyjuk a rántást vagy habarást, és füstölt húst is csak az íze miatt teszünk a káposztába, akkor egyből egészségesebb fogást kaphatunk. A töltelékhez használt rizst is helyettesíthetjük rostdúsabb zabpehellyel vagy árpagyönggyel, más néven gerslivel, ami nem emeli meg annyira vércukorszintet.

Hurka, vastabletta helyett

Régi, disznóvágásokról megmaradt hagyomány, hogy a sertés feldolgozásakor töltött hurkákat illetve gömböcöket, disznósajtot készítenek. Májas, tüdős és véres hurka volt jellemző a régebbi korokban. A disznó vérét sem hagyták elfolyni, inkább feldolgozták, felhasználták ezekbe az ételekbe. Régen nem rizst, hanem kásaféléket használtak a só és a bors mellett, és van ahol még paprikával és majoránnával is fűszereztek.

Nem kell lemondani a sült hurkáról sem
Nem kell lemondani a sült hurkáról sem
Fotó: Pixabay

A sült hurka szintén jellemző karácsonyi eledellé vált, különösen az adventi vásárok elmaradhatatlan fogása a forralt bor mellett. És hogy az ízlelőbimbóink kényeztetésén túl, mivel tehet még jót a szervezetünknek? A kiemelkedően magas vastartalmával. A máj a legnagyobb vastartalmú állati eredetű étel, 100 gramm májas hurka 5,2 milligrammot tartalmaz belőle. Ha igazán jót akarunk magunknak, igyekezzünk olyat beszerezni, - vagy készítsük így – amely, rizs helyett a töltött káposztához hasonlóan szintén gerslit tartalmaz. Meglepően finom így, arról nem is beszélve, hogy az árpagyöngy szintén nagyon egészséges, ennek a gabonának a fogyasztása a magas vérnyomásban szenvedők diétájába is jól beilleszthető. Ha pedig egy jófajta kovászos kenyérrel fogyasztjuk, a dietetikusunknak sem lehet egy szava sem.

A kocsonya szépít, gyógyít

Talán nem is gondolnánk, de minden európai nép konyhájában megtalálható valamilyen formában. Az első írásos említése egy 1395-ből származó francia receptkönyvben olvasható. Ezt az elkészítési módot az ételek eltarthatóságának növelésére használták leginkább, amikor még nem létezett minden háztartásban hűtőszekrény. A főtt húsra öntött szűrt húslevesszerű lé alacsony hőmérsékleten megkocsonyásodik, így elzárja a levegőtől a húst. Ezzel a módszerrel jó néhány nappal tovább marad fogyasztható az étel. A kocsonyásodást a felhasznált húsrészekből kioldódó kollagén okozza. Igen, ez ugyanaz a kollagén, ami napjaink csodaszerének is számít, nem csak a szépségápolásban, de a gyógyászatban is, elsősorban különböző mozgásszervi megbetegedések gyógyításában.

És hogy mit tesz a szervezetünkkel ez a vízben oldódó fehérje? Az emberi test fehérjeállományának nagyjából 30 százalékát ez az anyag alkotja, a kötőszövetek alkotóelemeként a bőr, a csontok, az izmok, inak és szalagok egészségében játszik jelentős szerepet. Növeli a bőr ellenálló képességét, feszességét, valamint a test mozgásaihoz való alkalmazkodási képességét. A bőrgyógyászat az elmúlt évtizedekben kiemelt figyelmet fordított a kollagénnel kapcsolatos fejlesztésekre, és ma már léteznek olyan kezelési eljárások, amelyek a szervezet regenerációs folyamatainak helyreállítását célozzák. A kollagén segíthet különböző mozgásszervi fájdalmak esetén is, mivel nagyon fontos szerepet tölt be a mozgásszervrendszer megfelelő működésében, mozgásunk pedig akkor lehet fájdalom- és problémamentes, ha izmaink, ízületeink, inaink, csontjaink egészségesek és harmonikus működésüket semmi nem akadályozza. Sokan ismerik a különböző, a mozgással összefüggő fájdalmakat, amelyek hátráltathatják a mindennapi teendők ellátását, rombolhatják az életminőséget. Fiatal korban a test folyamatosan biztosítja a kollagén-utánpótlást, ám az életkor előrehaladtával csökken a kollagénszintézis. A kollagén segítheti a fogínygyulladás kezelését is.

Kapcsolódó írásaink

Egészséges és finom adventi sütemények zöldségekből

ĀHogy igazi élmény legyen a karácsonyi édes készülődés, nem hiányozhatnak az igazi klasszikusok az asztalról, de bolondítsa meg őket olyan – talán első hallásra szokatlan – alapanyagokkal, mint például a cékla vagy a cukkini, vagy a sütőtök.

Karácsonyi ellenőrzések

ĀA családok védelme érdekében kiemelt terület a termékbiztonság, a veszélyes termékek kiszűrése – Minden eddiginél többen voksoltak az utazási portál szavazásán