Életmód
Karácsonyi kalóriadömping vagy az egészséges és nélkülezhetlen tápanyagok pótlása?
Ezek a fogások mértékkel fogyasztva, nem hogy nem károsak, de kifejezetten jót tesznek az egészségünknek.
Bejgli, a kalciumbomba
A mákos vagy diós bejgli tradicionális magyar karácsonyi sütemény. Ez az édesség eredetileg Szilézia vidékéről származik és Európában a XIV. század óta ismerik. Hozzánk osztrák közvetítéssel érkezett és a XIX. század második felétől kezdett a karácsony ünnepi süteményévé válni. 1830-ban jelent meg először magyar szakácskönyvben.
Sokan a mákra csak süteménytöltelékként gondolnak, esetleg az jut eszükbe, hogy bizonyos fajta pékáruk tetejét megszórják vele. Pedig ezek az apró, fekete magocskák nagyon egészségesek, ezért is érdemes rendszeresen fogyasztani.
Két evőkanálnyi mák 253 milligramm kalciumot és 286 mikrogramm vasat tartalmaz, amely körülbelül a napi szükséglet negyedét fedezi. Vagyis még a tejnél is több benne a kalcium, ami a csontok egészsége miatt fontos, de kell a szív és az idegrendszer megfelelő működéséhez is. A benne lévő réz pedig erősíti a szöveteket és a csontokat, illetve védi a sejteket a DNS-t a károsodástól.
A rosttartalma sem elhanyagolható, ami abban segít, hogy problémamentes legyen az emésztésünk, ráadásul még a koleszterinszintet is csökkenti. A rostban gazdag étrend hosszú távon csökkentheti a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is.
A mákból kivont olaj pedig egy olyan telítetlen növényi zsiradék, melynek fogyasztása rákmegelőző hatású lehet, a benne lévő linolénsav viszont segít egészségesen tartani a szívet.
Nem áll rosszabbul a versenyben a dió sem, ami igencsak gazdag omega-3 zsírsavakban és nagy mértékben tartalmaz antioxidánsokat.
A dió tömegének 65 százaléka zsír, ennek megfelelően valóban magas a kalóriatartalma, de ez azt is jelenti, hogy egy igen energia dús étel, amely a téli időszakban különösen hasznos. Sőt, olyan fontos ásványi anyagok és vitaminok is megtalálhatók benne, mint a folsav, foszfor, magnézium, B6 és E-vitamin, valamint további komplex bioaktív összetevők.
A csonthéjas gyümölcs fogyasztásához több egészséges hatást is társítanak, így például egyes szívbetegségek előfordulási kockázatának csökkenését, az agyfunkciók javítását, illetve lehetséges alapanyagként vizsgálják a rákmegelőzés kapcsán.
Ígéretes eredmények születtek a dió agyra gyakorolt hatását illetően. Egy nyolc héten át tartó, 64 fiatal, egészséges felnőtt részvételével zajlott kutatás például kimutatta, hogy a diófogyasztás növelte az alanyok kognitív képességeit. Egy másik kutatásban Alzheimer-kórban szenvedő egerekkel kísérleteztek. A rágcsálók 10 hónapig naponta kaptak az olajos magból, és végül szignifikáns javulást mutattak a memória és a tanulás terén. Ezek az effektusok minden bizonnyal szintén a magas antioxidáns-tartalomnak köszönhetők, továbbá szerepet játszhattak a hatásban az omega-3 zsírsavak is.
Halászlé, tele vitaminnal
Természetesen a halászoktól ered ez az étel, akik sokat voltak távol az otthonuktól és a kéznél lévő alapanyagokból szabad tűzön készítették el azt. Nagyon kevés dolog kell hozzá: bogrács, hal, víz, só, vöröshagyma és pirospaprika. Az utóbbi nagyon fontos része a jó halászlének, és csak a török idők után terjedt el nálunk, mint török bors. A jó magyaros halászléhez többféle halat is használnak: pontyot, harcsát, csukát, kecsegét is akár vegyesen.
A hazánkban elérhető és ismert édesvízi halfajták már kis mennyiségű (10 dkg) fogyasztásával fedezhetjük a napi fehérje szükségletünk felét-harmadát.
A legszélesebb körben elterjedt édesvízi halfajta a ponty. Ízét nagyban meghatározza, hogy milyen vízből származik és milyen takarmányon nevelték. Szálkás és zsírosodásra leginkább hajlamos, a zsiradék a hasi részben rakódik le. Pontyból 100 gramm tartalmaz 34 mg kalciumot, 1 mg vasat, foszfort, káliumot, A-vitamint, B1- és B2-vitamint, bár omega-3 zsírsav tartalma elenyésző, 10 dkg-ban kevesebb mint 1 g található. A tiszta vizekben élő harcsa húsának viszont nem csak a D-vitamin tartalma magas, de omega-3 zsírsavakban is gazdag, amelyek fontos szerepet játszanak az érrendszeri megbetegedések megelőzésében.
A régi történelmi Magyarország területére 1885-ben került be a szivárványos pisztráng, ikra formájában. Lassúbb, kevésbé tiszta vizekben is megél, de nem szereti a hűvöst. Húsának színe táplálkozástól függően az egész fehértől a lazac vörösig változik. A lazac és a pisztráng ugyanabba a családba tartozik, mindkettő fehérjében, esszenciális zsírsavakban, A-vitaminban, B12-vitaminban és D-vitaminban gazdag. A füstölés során gyakorlatilag nem változik sem a D-vitamin, sem az omega-3 zsírsav tartalma sem.
Káposzta, az immunerősítő
Nem véletlen, hogy jobbára inkább téli étel: a káposzta nagyon egészséges, mivel erősíti az immunrendszert, szebb lesz tőle a bőrünk, ráadásul nagyon tápláló is.
A káposztás hús már a XVII. századi kéziratos szakácskönyvben is benne volt és azt tartották, hogy nélküle még a szegény ember sem élhet. A töltött káposzta később vált népszerű fogássá. Török hatásra terjedt el a Balkánon és nálunk is, de ott még szőlőlevélbe „csomagolták” a tölteléket. Ám mivel a fejes káposzta nálunk alapételnek számított, így nem csoda, hogy inkább ezt használták.
Egy csészényi ebből a zöldségből mindössze 33 kalóriát tartalmaz, ráadásul minimális a zsírtartalma, miközben rosttartalma igen magas. A diétázók éppen ezért bátran beépíthetik étrendjükbe. Sok benne a K-vitamin és az antocianin, amely segít a koncentrációban és a szellemi frissesség megőrzésében. Ezek a tápanyagok az idegkárosodást is gátolják, és támogatnak abban, hogy ellenállóbbak legyünk például az Alzheimer-kórral szemben. A legtöbb ilyen szempontból hasznos tápanyag a vörös káposztában van.
Kéntartalma sokat segíthet azoknak, akiknek zsíros, pattanásosodásra hajlamos a bőre. A kén ezen kívül segít a keratin termelődésében is, ezért a körömnek, a bőrnek és a hajnak is nagyon jót tesz. Előbbi a növényben található szinté magas mennyiségű C-vitaminnal együtt fontos szerepet játszik abban is, hogy a toxinok kiürüljenek a szervezetünkből. Segít semlegesíteni a szabadgyökök káros hatásait, így számos betegség kialakulási esélyeit csökkentve.
Jót tesz a vérnyomásnak is, hisz a benne található kálium segít karbantartani az ereket, megkönnyítve a véráramlást, ami meggátolhatja, hogy túlságosan magas legyen a vérnyomásunk.
Ha a töltött káposzta a család egyik kedvenc és elmaradhatatlan ünnepi fogása, elég ha csak kicsit alakítunk a recepten, és máris nem lesz túlzottan hizlaló a karácsonyi menü sem. Igaz, ahány ház, annyi elkészítési mód: van, aki inkább édeskésen szereti, mások rengeteg savanyú káposztát tesznek mellé, akad, aki habarja, és olyan is, aki nem tudja elképzelni egy jókora darab füstölt oldalas nélkül. Amitől annyira megterhelő, az a húsban lévő és a főzéshez felhasznált zsiradék. Ha ennek a mennyiségét csökkentjük, esetleg elhagyjuk a rántást vagy habarást, és füstölt húst is csak az íze miatt teszünk a káposztába, akkor egyből egészségesebb fogást kaphatunk. A töltelékhez használt rizst is helyettesíthetjük rostdúsabb zabpehellyel vagy árpagyönggyel, más néven gerslivel, ami nem emeli meg annyira vércukorszintet.
Hurka, vastabletta helyett
Régi, disznóvágásokról megmaradt hagyomány, hogy a sertés feldolgozásakor töltött hurkákat illetve gömböcöket, disznósajtot készítenek. Májas, tüdős és véres hurka volt jellemző a régebbi korokban. A disznó vérét sem hagyták elfolyni, inkább feldolgozták, felhasználták ezekbe az ételekbe. Régen nem rizst, hanem kásaféléket használtak a só és a bors mellett, és van ahol még paprikával és majoránnával is fűszereztek.
A sült hurka szintén jellemző karácsonyi eledellé vált, különösen az adventi vásárok elmaradhatatlan fogása a forralt bor mellett. És hogy az ízlelőbimbóink kényeztetésén túl, mivel tehet még jót a szervezetünknek? A kiemelkedően magas vastartalmával. A máj a legnagyobb vastartalmú állati eredetű étel, 100 gramm májas hurka 5,2 milligrammot tartalmaz belőle. Ha igazán jót akarunk magunknak, igyekezzünk olyat beszerezni, - vagy készítsük így – amely, rizs helyett a töltött káposztához hasonlóan szintén gerslit tartalmaz. Meglepően finom így, arról nem is beszélve, hogy az árpagyöngy szintén nagyon egészséges, ennek a gabonának a fogyasztása a magas vérnyomásban szenvedők diétájába is jól beilleszthető. Ha pedig egy jófajta kovászos kenyérrel fogyasztjuk, a dietetikusunknak sem lehet egy szava sem.
A kocsonya szépít, gyógyít
Talán nem is gondolnánk, de minden európai nép konyhájában megtalálható valamilyen formában. Az első írásos említése egy 1395-ből származó francia receptkönyvben olvasható. Ezt az elkészítési módot az ételek eltarthatóságának növelésére használták leginkább, amikor még nem létezett minden háztartásban hűtőszekrény. A főtt húsra öntött szűrt húslevesszerű lé alacsony hőmérsékleten megkocsonyásodik, így elzárja a levegőtől a húst. Ezzel a módszerrel jó néhány nappal tovább marad fogyasztható az étel. A kocsonyásodást a felhasznált húsrészekből kioldódó kollagén okozza. Igen, ez ugyanaz a kollagén, ami napjaink csodaszerének is számít, nem csak a szépségápolásban, de a gyógyászatban is, elsősorban különböző mozgásszervi megbetegedések gyógyításában.
És hogy mit tesz a szervezetünkkel ez a vízben oldódó fehérje? Az emberi test fehérjeállományának nagyjából 30 százalékát ez az anyag alkotja, a kötőszövetek alkotóelemeként a bőr, a csontok, az izmok, inak és szalagok egészségében játszik jelentős szerepet. Növeli a bőr ellenálló képességét, feszességét, valamint a test mozgásaihoz való alkalmazkodási képességét. A bőrgyógyászat az elmúlt évtizedekben kiemelt figyelmet fordított a kollagénnel kapcsolatos fejlesztésekre, és ma már léteznek olyan kezelési eljárások, amelyek a szervezet regenerációs folyamatainak helyreállítását célozzák. A kollagén segíthet különböző mozgásszervi fájdalmak esetén is, mivel nagyon fontos szerepet tölt be a mozgásszervrendszer megfelelő működésében, mozgásunk pedig akkor lehet fájdalom- és problémamentes, ha izmaink, ízületeink, inaink, csontjaink egészségesek és harmonikus működésüket semmi nem akadályozza. Sokan ismerik a különböző, a mozgással összefüggő fájdalmakat, amelyek hátráltathatják a mindennapi teendők ellátását, rombolhatják az életminőséget. Fiatal korban a test folyamatosan biztosítja a kollagén-utánpótlást, ám az életkor előrehaladtával csökken a kollagénszintézis. A kollagén segítheti a fogínygyulladás kezelését is.
