Életmód

Heti félóra délutáni alvással felére csökken a szívroham veszélye

Heti mindössze 30 perces délutáni alvással lényegesen kevesebben halnának meg szívinfarktus következében – állapította meg új tanulmányában egy, a közegészségügyért felelős független amerikai orvoscsoport 

Heti félóra délutáni alvással felére csökken a szívroham veszélye
A mellkasi fájdalom már a szívinfarktus előtt évekkel is jelentkezhet.
Fotó: Max Pixel

A Harvard School of Public Health in Boston kutatói végül azt a következtetést vonták le, hogy a legtöbben legalább egy órával kevesebbet alszanak éjszakánként, mint kellene. Sokan nincsenek tisztában vele, hogy ez mennyit ront életkilátásaikon, így naponta nem egy órát, hanem annál jóval többet is lecsípnek az alvásidejükből.

Egy felnőtt embernek átlagban napi nyolc óra alvásidőre van szüksége. Van akinek többre, van akinek ennél kevesebb is elég. A hiány - főleg fiatalon - eleinte nem érezhető, hosszú távon azonban szervezetünk végzetes bosszút állhat az ébren töltött órákért. Sokan kérkednek is azzal, milyen jól bírják az éjszakázást. Képesek egész éjjel dolgozni, vagy több napig tartó bulisorozaton, kocsmatúrán vesznek részt. 

Van, aki akkor pihen, amikor mindent elvégzett, amit akart. A legtöbb esetben azonban ez nem működik, szervezetünk határoz. Igen gyakran előfordul, hogy nem akkor éri az embert a szívroham, amikor fáradt. Többen éjszaka, vagy nyaralás alatt lettek rosszul.

A Golden Globe-díjas James Gandolfini 51 éves korában hunyt el szívinfarktusban római nyaralásán.
A Golden Globe-díjas James Gandolfini 51 éves korában hunyt el szívinfarktusban római nyaralásán.
Forrás: Wikipedia

Pedig szervezetünk óramű pontossággal jelez mikor elég, csak épp nem foglalkozunk vele. A legbiztosabb jelzés, amikor este 10 óra környékén álmosak leszünk. Sokan tapasztalhatták, ha mégsem fekszenek le, egy idő után már nem éreznek álmosságot. Úgy érzik, akár hajnalig is ébren tudnának lenni. Ennek egyáltalán nem kell örülni, mert szervezetünk  okos komputer lévén ilyenkor kapcsol át amolyan „vésztartalék üzemmódba”, melynek valódi veszély, "életmentés" esetén lenne létjogosultsága.

Szervezetünk ilyenkor fontos helyekről, többnyire immunrendszerünktől, vitamin és ásványi anyag készletünkből vonja el a tartalékokat. Mindez a biológiai egyensúlyunk felbomlásához, a stressz hormon felszaporodásához vezet, ami egyenes út a végzetes kimenetelű betegségek felé.

A bostoni kutatók 24,000 olyan 20 és 86 év közötti önkéntest vizsgáltak Görögországban, akiknek még soha nem volt se szívrohama, sem agyvérzése vagy rákja. A hat évig tartó kutatás megállapította, hogy csupán heti félórás délutáni alvással felére csökkent náluk a szívinfarktus vagy agyvérzés kockázata.

„A szívinfarktus hormonális okok miatt továbbra is főleg az aktív korú férfiakat veszélyezteti” – tudatta a brit Daily Expressel a kutatást vezető orvos, Dr. Dimitrios Trichopoulos.

„A legnagyobb veszélyben azok vannak, akik délutánonként semennyit nem tudnak pihenni hét közben. Ez a kutatás is bebizonyította, hogy az alvás kordában tartja a stresszhormonokat, melyek felelősek a végzetes állapot kialakulásáért."

A tanulmány csak a veszélyfaktorok egyik szegmensét vette górcső alá. A végzetes kórképek elkerülése szempontjából legalább olyan fontos a dohányzás mellőzése, és a testmozgás is.

Az infarktus nem csak a szívben jöhet létre, hanem az emberi szervezet bármely szervében, például az agyban, vagy a tüdőben. Orvosi értelemben infarktusról beszélünk minden olyan esetben, amikor a verőerek elzáródása következtében csökken az adott szövet vérellátása, és oxigénhiány lép fel. Ha ez az állapot néhány percnél hosszabb ideig tart, szöveti sejtpusztulás alakul ki. A szívinfarktus a szívizom vérellátási zavara következtében kialakult szívizomelhalás.

Tünetszegény, sőt „néma” infarktusok is gyakran előfordulnak, gyakoriságukat nehéz megbecsülni. Magyarországon évente mintegy 30 000 friss akut miokordiális infarktussal kell számolni. Főként a középkorú férfiaknál vezető halálok. Felnőtteknél minden öt halálesetből egy szívinfarktus következménye.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom