Mi áll a reggeli rosszullét mögött?

Az Amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek szerint a korai terhességi szakaszban a kismamák akár 80%-a tapasztal hányingert, hányást és bizonyos ételek vagy szagok iránti ellenszenvet. Bár ezek a tünetek kényelmetlenek, általában nem jeleznek egészségügyi problémát sem az anya, sem a fejlődő magzat számára, sokkal inkább egy terhes nők számára egyedülálló, finom egyensúlyt tükröznek.

„A terhesség alatt az anya immunrendszere nehéz feladat előtt áll: védenie kell mind őt, mind a magzatot a fertőzésektől, de úgy, hogy közben véletlenül se támadja meg a magzatot, amelynek genetikai állománya félig idegen, hiszen a fele az apától származik. Az immunrendszer normál esetben mindent idegenként azonosít, ezért terhesség alatt óvatosan kell alkalmazkodnia, hogy megvédje a magzatot, miközben védekezik a fertőzések ellen” – mondta Molly Fox, az UCLA antropológus professzora.

Fox volt a tanulmány vezető szerzője, amely „A szagok és citokinek: Hogyan kapcsolódnak az illatok és étel ellenszenvek a hányingerhez és az immunmodulációhoz a korai terhességben” címmel jelent meg az Evolution, Medicine and Public Health folyóiratban.

A kutatók szerint ezt a finom egyensúlyt egy egyedi gyulladásos válasz kombinációja biztosítja. Ez megakadályozza, hogy az anya teste kilökje a magzatot, miközben olyan alkalmazkodó viselkedési mechanizmusok, mint a hányinger, segítik az anyát abban, hogy elkerülje az esetleg káros ételeket, különösen az első két trimeszterben, amikor a magzat a legsebezhetőbb.

„A hányinger, hányás vagy az étel- és szagellenszenv nem azt jelzi, hogy valami baj van az anyával vagy a magzattal. Inkább annak a jele, hogy minden a normális mederben halad, és a test egészséges, hasznos immunválaszát tükrözi” – tette hozzá Daniel Fessler, az UCLA antropológus professzora és a tanulmány társszerzője.

Módszerek és eredmények

A kutatás során az UCLA vezetésével antropológusok és epidemiológusok vérmintákat gyűjtöttek, melyekben az immunrendszer molekuláit, a citokineket mérték. A citokinek fehérjék, amelyek jeleket küldenek, hogy a test gyorsan védekezzen a betegségek ellen és szabályozzák a gyulladást. A résztvevők kérdőíveket is kitöltöttek, amelyek a terhesség korai szakaszában tapasztalt reggeli rosszulléttel, valamint az étel- és szagellenszenvekkel kapcsolatosak voltak. A vizsgálatban 58 dél-kaliforniai latin nő vett részt, akiket a korai terhességtől a szülés utáni időszakig követtek.

A résztvevők 64%-a tapasztalt szag- vagy ételellenszenvet, főként a dohányfüst és hús iránt. 67%-uk hányingerről, 66%-uk hányásról számolt be.

A kutatócsoport pro-inflammatorikus (gyulladást serkentő) és anti-inflammatorikus (gyulladást gátló) citokineket is mért. Megállapították, hogy a dohányfüst iránti ellenszenvet mutató nők immunválasza inkább a gyulladásos irányba tolódott el. Az ételellenszenv, hányinger és hányás szintén összefüggött a pro-inflammatorikus immunállapottal.

Természetes szelekció?

Ez az összefüggés alátámasztja a kutatók azon elméletét, miszerint ezek a tünetek evolúciós alkalmazkodás részei lehetnek, amelyek segítenek minimalizálni a káros anyagoknak való kitettséget. Ugyanakkor a szerzők hangsúlyozzák, hogy a bizonyítékok még nem véglegesek, további kutatások szükségesek.

„Sok emlős esetében a magzati terület el van választva az anya vérkeringésétől, ahol az immunsejtek találhatók. Az embereknél viszont egyedülálló a helyzet: a magzati sejtek közvetlenül érintkeznek az anyai vérrel. Az emberi méhlepény a leginvazívabb, mélyen behatol az anyai szövetekbe. Emiatt az embereknek különleges stratégiákra van szükségük, hogy megakadályozzák, hogy az anya immunrendszere megtámadja a magzatot” – magyarázta Fox.

Ezek az immunváltozások hányingert válthatnak ki, ami arra ösztönzi az anyát, hogy elkerülje azokat az ételeket, amelyek további védelmi réteget képezhetnek – tették hozzá a kutatók.

„Manapság a darált marhahús vagy a lágy sajt csomagolásán figyelmeztetés olvasható a terhes nők számára az ételmérgezés veszélye miatt. Az étel- és szagellenszenv, valamint a hányinger és hányás úgy tűnik, az evolúció eszközei ennek a célnak az elérésére” – mondta Fessler.

Gyakorlati jelentőség

A kutatás vezető szerzője, Dayoon Kwon, aki nemrég fejezte be epidemiológiai PhD-ját az UCLA-n és most posztdoktori ösztöndíjas Stanfordon, elmondta, hogy az eredmények hozzájárulhatnak a hányinger és hányás biológiai alapú, normális tünetként való elismeréséhez az egészséges terhességek során.

Ez segítheti a munkahelyi támogatások, egészségügyi juttatások és egyéb források hatékonyabb alkalmazását, csökkentve a megbélyegzést, a túlzott hiányzásokat és a termelékenység csökkenését.

A kutatók arra bátorítanak másokat is, hogy folytassák a témában végzett kutatásokat, nemcsak az evolúciós kérdések feltárása érdekében, hanem azért is, hogy orvosok számára kevésbé invazív diagnosztikai módszereket fejlesszenek ki.