Egyre több fiatalt érint ez a gyulladásos betegség

Napjainkban világszerte, így Magyarországon is emelkedik a krónikus gyulladásos bélbetegséggel élők száma. A Crohn-betegség, a colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) és más bélrendszeri gyulladások egyre több huszonévest érintenek, ami nemcsak a testi egészséget, hanem a mindennapi életvitelt is megnehezíti. A stresszes életmód, a rendszertelen étkezés és a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása mind hozzájárulhatnak a kockázat növekedéséhez. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a görcsös hasi fájdalom, a visszatérő hasmenés (néha véres formában is), a hirtelen fogyás és a tartós fáradtság. A gyulladásos szakaszok – vagyis a fellángolások – idején különösen fontos a tudatos étkezés. Bár minden szervezet másként reagál, bizonyos diéták segíthetnek a panaszok enyhítésében – írja a mindmegette.hu.

• Mediterrán diéta

A mediterrán étrend világszerte az egyik legegészségesebbnek tartott diéta, amely különösen előnyös lehet gyulladásos bélbetegségek esetén. Alapja a sok zöldség, gyümölcs, hüvelyes, teljes kiőrlésű gabona és hal, míg a fő zsiradék az olívaolaj. A vörös hús és a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása minimális. Ez az étrend gyulladáscsökkentő hatású, könnyen követhető, és nem a teljes tiltásra, inkább az arányokra helyezi a hangsúlyt. Ez segíthet hosszú távon is fenntarthatóvá tenni.

• Kímélő, egyénre szabott diéta

Mivel minden Crohn-betegségben szenvedő páciens más ételekre reagál érzékenyen, sok orvos javasolja a „kizárásos” megközelítést: vagyis megfigyelni, mely ételek váltanak ki panaszokat, és azokat csökkenteni vagy elhagyni. Ilyenek lehetnek például a tejtermékek, a nagyon zsíros fogások, a koffeines italok vagy az erősen fűszeres ételek.

• FODMAP diéta

A FODMAP, a fermentálható oligoszacharidok, diszacharidok, monoszacharidok és poliolok angol szavak rövidítése, és olyan szénhidrátokat jelöl, amelyek emésztési gondokat okozhatnak, különösen az IBS-es betegeknél. Ezek a szénhidrátok rosszul szívódnak fel a vékonybélben, a vastagbélbe jutva pedig puffadást, hasmenést, hányingert és fájdalmas görcsöket okozhatnak. Magas FODMAP-tartalmú élelmiszer a fokhagyma, a hagyma, az alma, a zöldborsó, a tejtermékek, a csicseriborsó, a búza, az árpa, a rozstartalmú kenyerek, a péksütemények, valamint a mesterséges édesítőszerek. Alacsony FODMAP-tartalmú étel például a pirospaprika, a narancs, a szőlő, a tojás, a zab, a rizs, a főtt hús, az étcsokoládé és a mogyoró, ezek fogyasztása engedélyezett és ajánlott. Az alacsony FODMAP étrend azonban nem mindenkinek szükséges, és mindig egyénre szabva, dietetikus segítségével érdemes kipróbálni.

A gyulladásos bélbetegségekben a rostbevitel különösen érzékeny kérdés. Nyugalmi időszakban a vízben oldódó rostok – például a zabpehely, a banán vagy a főtt zöldségek – segíthetik az emésztést és a bélflóra egyensúlyát. Fellángolás idején azonban a túl sok nyers zöldség, mag vagy teljes kiőrlésű gabona irritálhatja a beleket, ezért ilyenkor inkább a könnyen emészthető ételek ajánlottak. A megfelelő folyadékbevitel szintén alapvető, hiszen a gyakori hasmenés miatt a szervezet könnyen dehidratálódhat.