Egészség
Új agyi mechanizmust találtak a legismertebb diabéteszgyógyszer mögött
A hatását nemcsak a máj, hanem egy rejtett idegi útvonal is meghatározza
Egy hatvan éve használt gyógyszer rejtett hatásmechanizmusa
A metformin több mint hat évtizede a 2-es típusú cukorbetegség egyik alapgyógyszere, ám a pontos működését még ma sem értjük teljesen. A Baylor Orvostudományi Főiskola kutatócsapata nemzetközi partnerekkel együttműködve most arra jutott, hogy a gyógyszer egyik legfontosabb hatáspontja az agyban van. Tanulmányukat a Science Advances folyóiratban tették közzé.
„A közvélekedés szerint a metformin főként azáltal csökkenti a vércukorszintet, hogy mérsékli a máj glükóztermelését. Más kutatások a bélrendszer szerepére hívták fel a figyelmet” – magyarázta Dr. Makoto Fukuda, a tanulmány vezető szerzője. „Mi azonban az agyat vizsgáltuk, mivel az egész test glükózanyagcseréjének egyik központi szabályozója.”
A Rap1 fehérje szerepe az agyban
A kutatók egy Rap1 nevű kis fehérjére koncentráltak, amely az agy egy fontos területén, a ventromediális hipotalamuszban (VMH) található. Megállapították, hogy a metformin vércukorszint-csökkentő hatása csak akkor működik, ha a Rap1 aktivitása ebben az agyterületen el van nyomva.
Genetikailag módosított egereket használtak, amelyekből hiányzott a Rap1 a VMH-ban. Ezeket magas zsírtartalmú diétára fogták, hogy a 2-es típusú cukorbetegséget modellezzék. Mikor alacsony dózisú metforminnal kezelték őket, nem csökkent a vércukorszintjük. Ezzel szemben az inzulin és más diabéteszgyógyszerek továbbra is hatásosak maradtak.
Metformin közvetlenül az agyba: látványos hatás
További kísérletként a kutatók nagyon kis adag metformint juttattak közvetlenül a cukorbeteg egerek agyába. Ez is jelentős vércukorcsökkenést váltott ki – annak ellenére, hogy a dózis ezerszer kisebb volt, mint amit szájon át alkalmaznak.
Az SF1 idegsejtek aktiválódnak
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy mely agysejtek felelősek a hatásért. Az úgynevezett SF1 neuronok aktiválódtak, amikor metformint juttattak az agyba – de csak akkor, ha jelen volt a Rap1 fehérje. Ennek hiányában a gyógyszer hatástalanná vált.
„Ez teljesen megváltoztatja, ahogy a metforminra gondolunk” – mondta Fukuda. „Nemcsak a májban vagy a belekben hat, hanem az agyban is, mégpedig már nagyon alacsony koncentrációban is.”
Új lehetőségek az agyon keresztüli diabéteszkezelésre
Bár kevés cukorbetegség elleni gyógyszer célozza közvetlenül az agyat, a metformin valójában már eddig is ezt tette – csak nem tudtunk róla. A felfedezés új típusú kezelési módszerek előtt nyithatja meg az utat, amelyek az agyi Rap1-jelátviteli útvonalra irányulnak.
A kutatók a jövőben azt is szeretnék megvizsgálni, hogy a metformin ismert agyi jótékony hatásai, például az öregedés lassítása, szintén ehhez a mechanizmushoz köthetők-e.
