Kifogyhat az agyunk a memóriából?

Amikor egy vizsga előtti álmatlan éjszakák után hirtelen elfelejtünk alapvető dolgokat, úgy tűnik, mintha tényleg nem maradt volna hely az agyunkban. A tudósok azonban biztosítják, hogy nincs fix memóriamennyiség a fejünkben.

„Nincsenek valódi korlátai annak, hogy az agy mennyi információt képes tárolni” – mondta Elizabeth Kensinger, a Boston College idegtudósa a Live Science-nek. „De az agy az emlékeinket használja fel a jelen pillanat megértésére, a jövő előrejelzésére és a jövőbeli tanulás alapjának megteremtésére.”

Kiderült, hogy az emlékezettárolás nagyon okosan van elrendezve. Egyetlen esemény emléke számos neuron között oszlik meg, amelyek az agy különböző részein szétszóródtak. Mint egy fotós, aki egy buliról készült fotókat szórt szét különböző mappákba. Ennek eredményeként a dekoráció emlékei egy helyen lerakódtak, a torta ízére más neuronok emlékeztek, az illatokra, hangokra, érzelmekre - minden más agysejtekben tárolódott.

A tudósok szerint az információtárolásnak ez a módszere jelentős előnyökkel jár. Mivel az idegsejtek számos kombinációban részt vehetnek, az agy hatalmas számú emléket képes kódolni. És még ha több idegsejt is megsérül, az átélt esemény továbbra is visszaállítható a fejben, mivel egynél több helyen tárolódik.

Ráadásul az információ eloszlásának köszönhetően az agy korlátlan mennyiségű memóriával rendelkezik.

És mégis, miért nem ragadnak meg bizonyos emlékek az agyunkban? Ennek az az oka, hogy az agy memóriarendszere sokkal lassabban működik, mint maga az élet. Az információ folyamatosan érkezik, de csak egy része kerül a hosszú távú memóriába.

Olyan ez, mintha egy eseményt videokamerával rögzítenénk. A technológia rögzít bizonyos pillanatokat, de nem fog mindent megmutatni, ami aznap történt.

És nem mindenre kell emlékezni, ami az életben történik, különösen a modern világban, amikor az agy hatalmas mennyiségű információt kap minden érzékszervünktől.

„Az emberi memória nem a tökéletes visszaemlékezésért fejlődött ki. A túlélésért fejlődött ki, ezért azt részesítjük előnyben, ami hasznos a világban való eligazodáshoz. Az emlékezőrendszer úgy van kialakítva, hogy csak azt kódolja, ami adaptív és szükséges” – mondja Leela Davachi, a Columbia Egyetem idegtudósa.

Például, ha minden nap egy bizonyos útvonalon megy dolgozni, az agya nem rögzíti az egyes utakat az emlékezetéében, de az általános élmény a fejében tárolódik. De ha valami szokatlan dolog történik az úton, ami megdöbbenti, akkor valószínűleg emlékezni fog az utazás részleteire.