Tévhitek a vashiányról

A vas a szervezet számára létfontosságú nyomelem, egyebek között az oxigénszállításért felelős hemoglobin és az izomsejtekben található mioglobin alkotórésze. Hiánya esetén a szövetek nem jutnak elegendő oxigénhez, aminek következtében csökken a fizikai és szellemi teljesítőképesség, fáradtság, sápadtság, hajhullás, az immunrendszer gyengülése miatt gyakoribbá váló fertőzések vagy akár szapora szívverés is jelentkezhet. Több tévhit is kering azonban a vashiánnyal kapcsolatban:

1. Csak nők lehetnek vashiányosak – hamis

Valóban igaz, hogy a nők körében gyakoribb a vashiány, elsősorban a menstruációval járó havi vérveszteség, a várandósság és a szoptatás miatt. De ez nem jelenti azt, hogy a férfiak védettek lennének – sőt, az intenzíven sportoló, izomépítésre törekvő vagy szigorúan diétázó férfiak is komolyan veszélyeztetettek lehetnek. A fizikai megterhelés fokozza a vasigényt, és ha ezt nem követi megfelelő utánpótlás, kialakulhat a hiányállapot. Emellett az egyoldalú, szénhidrátban vagy növényi fehérjében gazdag étrend – például vegán vagy vegetáriánus diéta – esetén is csökkenhet a vas hasznosulása. A sportolók ráadásul a mikrotraumák, kóros izomlebontás és fokozott izzadás révén is veszíthetnek vasat, így számukra is indokolt lehet a vasszint rendszeres ellenőrzése.

2. Elég, ha vasban gazdag ételeket eszünk – hamis

A vasbevitel étrendi úton valóban fontos, de önmagában nem mindig elegendő, különösen akkor, ha a szervezet vasszükséglete jelentősen megnő – ilyen időszak például a terhesség, a szoptatás, a gyermekkor, a serdülőkor vagy egy súlyosabb betegség utáni lábadozás. Egy átlagos étrend naponta körülbelül 10-15 mg vasat tartalmaz, amelyből a szervezetben jó esetben 1-2 mg képes felszívódni. Ez a mennyiség azonban nem fedezi a megemelkedett szükségletet, ezért ilyen esetekben gyakran szükség van célzott, orvosi javaslaton alapuló vaspótlásra is. Fontos megkülönböztetni a hemvasat (ami állati eredetű táplálékban, például húsban, májban található) és a nemhemvasat (ami növényekben van). Az előbbi felszívódása jóval hatékonyabb, így hiányállapot esetén elsősorban erre érdemes építeni az étrendet.

3. A vashiány önálló betegség – hamis

Sokan úgy gondolják, hogy a vashiány konkrét betegség, holott valójában inkább tünet, vagy legalábbis olyan állapot, ami valamilyen más, mögöttes ok következménye. Előfordulhat például fokozott vérvesztés (például erős menstruáció, gyomor-bélrendszeri vérzés), felszívódási zavar (például cöliákia, Crohn-betegség), krónikus gyulladás, de akár daganatos betegség kapcsán is. Ezért minden esetben fontos feltárni a vashiány valódi okát – különösen akkor, ha a hiány rendszeresen visszatér, vagy a szervezet nem reagál a pótlásra. A rutin vérkép önmagában kevés: a ferritin- és transzferrinszint, valamint a gyulladásos markerek (például CRP) mérése segít a teljes kép megértésében.

4. A vashiány könnyen észrevehető – hamis

A vashiány sokszor rejtve marad, éppen azért, mert a tünetei nem specifikusak, vagyis nem kizárólag erre az állapotra jellemzők. A fáradtság, a koncentrációzavar, a sápadtság, a hajhullás vagy a hideg végtagok más betegségek vagy átmeneti állapotok velejárói is lehetnek – és sokan egyszerűen „normálisnak” tartják őket. Gyakori, hogy a páciensek csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már vérszegénység is kialakul, és a panaszok annyira súlyossá válnak, hogy befolyásolják a mindennapi életet. Éppen ezért javasolt a rendszeres laborvizsgálat.

Korábban széles körben elterjedt nézet volt, hogy a C-vitamin segíti a vas felszívódását, különösen a nemhemvas esetében. A legfrissebb szakmai álláspont azonban óvatosságra int, és rámutat, hogy ez az összefüggés nem olyan egyértelmű, mint korábban hittük. A C-vitamin valóban képes stabilizálni a vas(II)-ionokat, így gátolja azok oxidációját – ugyanakkor ez a stabilizáció fokozhatja az oxidatív stresszt, vagyis elősegítheti a sejtkárosító szabad gyökök keletkezését. Ez pedig hosszú távon nemkívánatos hatásokat eredményezhet, különösen olyan betegeknél, akik már amúgy is gyulladásos vagy oxidatív stresszhez köthető betegségekben érintettek. Ez nem azt jelenti, hogy a C-vitamin teljesen tiltólistára kerül, de fontos, hogy ne önkényesen, hanem orvosi tanács alapján történjen a vaspótlás és annak kiegészítése.