Kideríthető-e, ha „néma” szívritmuszavarunk van?

A pitvarfibrilláció a szívritmuszavar egyik leggyakoribb típusa, amely többnyire jellegzetes tüneteket okoz, bizonyos esetekben tünetmentesen is jelen lehet.

Ezek a panaszok hívják fel rá a figyelmet: kimerültség, extrém fáradtság, ájulás közeli állapot, légzési nehézség, amely mozgás során és lefekvéskor felerősödik, mellkasi fájdalom, alacsony vérnyomás, ami miatt hányinger, szédülékenység is felmerülhet, erős szívdobogás-érzés, ami gyorsabbnak, de akár lassabbnak is tűnhet, lebegő érzés a mellkasban, annak az érzése, hogy a szív kihagy egy ütemet.
Ezekkel a tünetekkel, feltűnő jellegük miatt, előbb-utóbb többnyire orvoshoz fordulnak vele az érintettek – fogalmazott a kardiológus.

Normális szívműködés esetén egy elektromos jel hatására a szív pitvarai a vért az kamrákba préselik, mielőtt újra megtelnek. Ennek eredménye a szabályos szívritmus, ami lehetővé teszi, hogy a vér folyamatosan keringjen a testben.

Pitvarfibrilláció esetén azonban az elektromos jeltovábbítás hibája miatt a bal pitvar sokkal gyorsabban pumpál, mint a kamrák. Ha pedig a pitvar összehúzódása rendkívül szapora, ezzel a kamrákat is gyors, kevésbé hatékony összehúzódásra készteti. Így a kamrákból kevesebb vér kerül a vérpályákba, mint normális szívritmus esetén.

A pitvarfibrilláció veszélye kettős: egyrészt a ritmusváltás kapcsán felléphet embólia, amely a tüdőbe vagy agyba jutva okoz maradandó károsodást vagy halált. Másrészt a tartósan szabálytalan szívműködés szívelégtelenséghez vezethet.
Egyes esetekben a pitvarfibrilláció lehet teljesen tünetmentes, és csak rutin kardiológiai vizsgálat vagy más célú kivizsgálás során ismerik fel. Különösen fontos, hogy a véralvadásgátló szedésekor rendszeres legyen a kardiológiai ellenőrzés.

Kutatások szerint nagyobb a csendes, vagyis tünetmentes pitvarfibrilláció kockázata azoknál, akik idősebbek, korábban már átéltek iszkémiás eredetű stroke-ot vagy átmeneti rohamot, cukorbetegek, szívelégtelenséggel, koszorúér-, pajzsmirigy-betegséggel vagy krónikus vesebetegséggel élnek, esetleg magas vérnyomással küzdenek. A férfiakat és az elhízással élőket ugyancsak erősebben veszélyezteti ez a betegség.

Többnyire a szív elektromos jeleit ellenőrző EKG az, amelynek eredményei kapcsán fény derülhet a csendes pitvarfibrillációra. Ez után szükséges és fontos lehet az akár hétnapos Holter EKG, amely kis méretének, praktikusságának hála, egyáltalán nem zavar a mindennapokban.

Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalom nélküli eljárás a szívultrahang, amellyel ma már akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája. Ugyanakkor manapság gyakran okosórák, okostelefonok detektálják a ritmuszavart, amit természetesen mindig kardiológusnak kell valójában diagnosztizálnia – foglalta össze dr. Müller Gábor.

Ha tünetek híján is sikerül felismernünk a pitvarfibrillációt, a kezelés ugyanúgy néz ki, mint a tipikus esetekben. A cél mindenképpen az, hogy csökkentsük a tromboembóliás kockázatot véralvadásgátlókkal, ezután dönthetünk arról, reális cél lehet-e a szabályos szinuszritmus helyreállítása, vagy csak a szívfrekvencia kordában tartására kell törekednünk.

A cél a leghatékonyabb, biztonságos kezelés elrendelése és a személyre szabott életmód kialakítása, optimális esetben életmódorvoslás segítségével – fogalmazott a Kardioközpont kardiológusa.