A boldogságszintünk magasabb a nap bizonyos időszakaiban

A mentális egészség és a jólét dinamikus. Egyre több kutatás bizonyítja, hogy rövid és hosszabb időszakok során egyaránt változhatnak. A meglévő munkák kimutatták, hogy a mentális egészség és a jóllét egy életen át változhat, míg mások azt vizsgálták, hogy hogyan ingadozhatnak hetek vagy hónapok alatt, különösen a közelmúltbeli Covid–19 világjárvány idején.

Kevesebb figyelmet fordítottak azonban arra, hogy ugyanez igaz-e egyetlen nap alatt is.

Ennek megoldása érdekében a kutatók azt vizsgálták, hogy a napszak összefügg-e a mentális egészség (depressziós és/vagy szorongásos tünetek), valamint a boldogság (hedonikus jóllét), az élettel való elégedettség, az élet értékességének érzése (eudémonikus jóllét) és a magányosság (szociális jóllét) változásaival. Arra is kíváncsiak voltak, hogy ezek az összefüggések változnak-e a nap folyamán, illetve évszakonként vagy évszakonként.

A kutatócsoport ebben a munkában vizsgált szempontokat önbevallásos kérdőívekkel mérték, amelyek validált értékelő eszközökre támaszkodtak, illetve irányított kérdésekkel. Ez utóbbiak olyan dolgokat tartalmaztak, mint például: „Az elmúlt héten mennyire érezte magát boldognak; mennyire volt elégedett az életével; milyen mértékben érezte úgy, hogy az életében végzett dolgok érdemesek?”.

A felmérés kitöltését időbélyegzővel jelölték, hogy a kutatók felmérhessék a napszak lehetséges hatásait a válaszadókra. A kérdőívek alapvető demográfiai adatokat is tartalmaztak, beleértve a résztvevők életkorát, nemét, etnikai hovatartozását, iskolai végzettségét, foglalkoztatási státuszát, lakóhelyét (vidéken vagy városban éltek-e), valamint azt, hogy volt-e diagnosztizált fizikai vagy mentális egészségi állapotuk.

Az eredmények egyértelmű mintázatot mutattak az önbevallás szerinti mentális egészség és jóllét tekintetében a nap folyamán, az emberek általában reggel érezték magukat a legjobban. Ekkor számoltak be alacsonyabb depressziós és/vagy szorongásos tünetekről, valamint alacsonyabb fokú magányosságról. A legmagasabb szintű boldogságról, az élettel való elégedettségről és az értékeltségről is beszámoltak.

Érdekes módon a hét napjának hatása kevésbé volt egyértelmű. Úgy tűnik, hogy az emberek inkább hétvégén tapasztaltak nagyobb eltéréseket a mentális egészség és a jólét terén, mint hétköznapokon. Az emberek hétfőn és pénteken is magasabb szintű boldogságról, életelégedettségről és értékeltségi értékelésekről számoltak be, mint vasárnap. A boldogság szintén magasabb volt keddenként.

„A boldogság és az élettel való elégedettség esetében – írja a csapat a tanulmányában – a hétköznapok kevesebb időbeli eltérést mutattak a hétvégékhez képest. Hétvégén mind a boldogság, mind az élettel való elégedettség reggel volt a legmagasabb, délutánig meredeken csökkent, majd estig folyamatosan emelkedett, majd ismét csökkenni kezdett, a legalacsonyabb pont éjfélkor volt.”

Ezzel szemben a magányosság szintje a hét minden napján és napszakában egyenletes maradt.

Egy tényező azonban egyértelműen befolyásolta a hangulatot: az évszak. Ahogy azt el lehet képzelni, az emberek télen hajlamosak voltak alacsonyabb szintű jólétről és boldogságról beszámolni. A mentális egészség nyáron volt a legmagasabb az összes eredmény tekintetében, de úgy tűnt, hogy az évszakok nem befolyásolják a napszakok során megfigyelt összefüggéseket.

A tanulmány nem tudhatja, hogy az emberek miért döntöttek úgy, hogy a különböző napszakokban vagy a hét különböző napjain válaszolnak, ami önmagában az adott időpontban a mentális egészségük és a jóllét érzésének eredménye lehet.

A mentális egészség és a jóllét változásait a nap folyamán a testóránkkal kapcsolatos fiziológiai változásokkal lehet magyarázni, vélik a szerzők.

„A kortizol például röviddel ébredés után tetőzik, és lefekvés körül éri el a legalacsonyabb szintjét. Fontos azonban tudomásul venni a hétvégék és a hétköznapok közötti különbségeket.”

„Mivel kevés bizonyíték van arra, hogy a fiziológiai folyamatok a hét különböző napjain eltérnek, a különbségek más tényezőkhöz kapcsolódhatnak, amelyek a [mentális egészség és jólét] változásait a nap folyamán irányítják. Ezek közé tartozhatnak a kontextuális tényezők és a napi tevékenységek sorrendje, amelyek valószínűleg eltérnek a hétvégék és a hétköznapok között.”

A kutatás másik érdekes eredménye a napszakok és a mentális egészség és jóllét időbeli változásában megfigyelhető mintázatok. Meglepő, hogy úgy tűnik, hogy ezek az évszakok között konzisztensek maradnak, ami furcsa, mivel általában azt feltételeznénk, hogy a nappali órák száma befolyásolja őket.

„A [mentális egészség és jóllét] szezonális ingadozásának egyéb mozgatórugói lehetnek az időjárás (hőmérséklet, csapadék, páratartalom), valamint a különböző szociokulturális ciklusok, beleértve a kulturális ünnepeket, normákat és foglalkoztatási mintákat” – javasolja a kutatócsoport.

Összességében az eredmények értékesek lehetnek a betegek klinikai értékelésének tájékoztatásában, különösen mivel az eredmények arra utalnak, hogy az emberek mentális egészsége éjfélkor, a hét közepén és télen a legalacsonyabb.