A tojássárgája valóban tönkreteszi a koleszterinszintet?

A sütés során telített zsírsavak keletkeznek, amelyek károsak a lipidanyagcserére. Eközben a tojássárgája sok antioxidánst tartalmaz, amik felelősek a szem egészségéért, különösen a luteint és a zeaxantint, amelyek megakadályozzák a szürkehályog kialakulását. Egy másik anyag, a kolin létfontosságú a mentális tónus fenntartásához, különösen az időskori rendellenességek megelőzésében – írja a Sports.kz.

A tojás emellett alapvető fehérjeforrás, amely jobban telít, mint a zsír vagy a szénhidrátok, valamint D-vitamin (növeli a kalcium felszívódását), foszfor, A-vitamin (jó a látáshoz, a bőr és a sejtek növekedéséhez) és riboflavin (B2-vitamin, az energiaátalakításhoz nélkülözhetetlen). Maga a tojássárgája a sejtmembránok és az agyműködés szempontjából fontos lecitin kincsesbányája.

„A főtt húsokban több koleszterin található. A táplálékkal bevitt kis mennyiségű koleszterin nem káros a szervezetre. A tojássárgájában, ha nem tévedek, csak 0,6 gramm, ami elfogadható” – mondta Maria Kaloshina endokrinológus.

Ahhoz, hogy a tojásból általában és különösen a tojássárgájából a lehető legtöbbet hozza ki, meg kell választani a legjobb főzési módot. A sütés nem ajánlott, különösen a szalonna esetében.

A rántottát ésszerűbb olaj nélkül, tapadásmentes bevonattal ellátott serpenyőben elkészíteni.

A legbiztonságosabb módszer a főzés. Ez lehetővé teszi a tápanyagok nagy részének megőrzését, és a fehérjék szinte teljesen – 90 százalék – asszimilálódnak. Ugyanez a hatás lesz a párolt omlettből.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a mértékletességről. A napi fogyasztási norma – 2-3 tojás, és szívproblémák és hiperkoleszterinémia (magas koleszterinszint a vérben, ami érelmeszesedéshez vezet) esetén még kevesebb.

A szervezet által szükséges többszörösen telítetlen savak mennyiségét diófélékből, halakból és tejtermékekből nyerjük.