Egészség
A legfontosabb tudnivalók a vaspótlásról
Milyen tünetek utalhatnak vashiányra, és kik a legveszélyeztetettebbek?
De vajon mit tehetünk ellene? Elég-e az a mennyiség, amit az étkezések során be tudunk vinni? És mi történhet akkor, ha kezeletlen marad a vashiány? Kisokosunkban most a vashiányra vonatkozó, leggyakrabban felmerülő kérdéseket válaszoljuk meg.
A vashiány betegség, vagy csak tünet?
A vashiány hátterében számos tényező, egyebek között különböző betegségek is állhatnak. A vashiány kezelése mellett a kiváltó ok tisztázása és annak szakszerű kezelése is elengedhetetlen.
Mindenki veszít vasat?
Vasat mindenki mindennap veszít a vizelettel, a széklettel, a verejtékkel, a bőr hámlásával, a hajhullással és a körömvágással. A férfiakhoz képest a nők a menstruáció során rendszeresen elveszített vérmennyiség miatt még több vasat veszítenek, ezért gyakoribb a nők körében a vashiány.
Mennyi vasra van szükségünk?
Alapesetben egy átlagos felnőtt férfi vasszükséglete naponta nyolc milligramm körüli, míg a termékeny korú nőknek – a menstruáció okozta vérveszteség miatt – jelentősebb mennyiségre, nagyjából napi 18 milligrammra van szükségük, amely a terhesség során közel 30 milligrammra emelkedik.
Mire kell figyelni a táplálkozás során, hogy a szervezet elegendő vashoz jusson?
Sok és jól hasznosuló vas található a vörös húsokban és belsőségekben (különösen a májban, a lépben és a velőben), emellett a halakban és a tenger gyümölcseiben, különösen az osztrigában, míg a hüvelyesekben, a leveles zöldségekben, a teljes kiőrlésű gabonafélékben, a tojásban, a magvakban és diófélékben, a szójában, a búzacsírában, a tökfélékben, a magas kakaótartalmú feketecsokoládéban található vas felszívódása alig fele olyan jó. Csecsemőknél az első évben a szoptatás, illetve vasat is tartalmazó tápszer fedezheti a szükséges mennyiséget. A tehéntej nem megfelelő vasforrás a csecsemőknek.
Mi állhat a vashiány mögött?
Alapvetően négy okra vezethető vissza:
- elégtelen vasbevitel (például túl szigorú diéta, különösen a húsmentes étrend);
- a vasfelszívódás zavara (különféle betegségek vagy ételérzékenység, például glutén- és laktózérzékenység miatt);
- megnövekedett vasigény (rendszeres, intenzív sport, valamint várandósság és szoptatás idején);
- fokozott vasvesztés (vérző aranyér, gyomorfekély, műtét, erős menstruáció).
Melyek a vashiány jellemző tünetei?
A vashiányra leginkább a krónikus fáradtság, a sápadt bőr, a körmök töredezése, a hajhullás, a gyakori fejfájás, az általános gyengeség, a szédülés és ájulás, a koncentrációs problémák, illetve a terhelhetőség csökkenése hívhatja fel a figyelmet. Jellemző panasz lehet még a szaporább szívverés és az alacsony vérnyomás, valamint a torokban jelentkező gombócérzés és a nyelési nehézség is.
Kik a legveszélyeztetettebbek, és mire figyeljenek?
Mivel az állati eredetű élelmiszerekből hatékonyabb a vas felszívódása, a vegetáriánus vagy vegán étrendet követők kockázati csoportba tartoznak, akárcsak a fogamzóképes korú nők és a kisgyerekek, a gyakori véradók, illetve a vasfelszívódást megnehezítő gyomor-bélrendszeri kórképekkel, például glutén- és laktózérzékenységgel, Crohn-betegséggel vagy fekélyes vastagbélgyulladással élő krónikus betegek. A kockázati csoportba tartozóknak érdemes rendszeres időközönként ellenőriztetniük a vasanyagcserére vonatkozó laborértékeiket.
Mit jelent az, hogy a vas esszenciális?
A vas szervezetünk minden sejtje számára létfontosságú, azaz esszenciális nyomelem, amelyet a szervezet nem tud előállítani. Elengedhetetlen a vérképzéshez, a szívünk és az izmaink megfelelő működéséhez, a fertőzésekkel szembeni ellenállóképességünk, valamint a fizikális és mentális energiaszintünk fenntartásához.
Miért kell kívülről bevinnünk a vasat?
Mert a szervezetünk képes ugyan raktározni és hasznosítani, de nem képes előállítani. Ezért a naponta veszített vasat nekünk kell étkezéssel, illetve kialakult vashiány vagy annak gyanúja esetén magas vastartalmú vaspótló gyógyszerrel pótolni.
Mit jelent a pica (ejtése: pika)?
Ez egy különleges étkezési zavar: az érintettek ehetetlen, emészthetetlen dolgok után sóvárognak. A szinte már beteges vágyat keltő anyag lehet kréta, homok, agyag, fa, papír, szappan, vatta és üveg, de vannak, akik ürüléket vagy a saját hajukat eszik meg. A furcsa étvágy éveken, sőt évtizedeken keresztül jelen lehet, elsősorban gyermekeknél és várandós nőknél figyelték meg, főként akkor, ha a szervezetükben túlságosan kevés a vas vagy a cink.
Mi az anémia és miért veszélyes?
A kezeletlen vashiány idővel vashiányos vérszegénységgé, anémiává súlyosbodhat. A vashiányos vérszegénység ronthatja az immunrendszer működésének hatékonyságát, ami a fertőzésekre való fogékonyságban nyilvánul meg, gyermekeknél pedig fejlődési zavarokat okozhat. Napjainkban a Föld lakosságának mintegy harmada küzd anémiával, az esetek körülbelül feléért pedig a vashiány tehető felelőssé.
Hogyan mutatható ki a vashiány?
Ennek igazolására laborvizsgálatot végeznek, ami mellett a vérszegénység okának feltárására is szükség van. A legalapvetőbb teszt éhgyomorra vett vérszérumból mutatja ki a vér vaskoncentrációját. Amennyiben az úgynevezett referenciatartománynál alacsonyabb, már súlyos vashiány állhat fent, amikor már a vörösvértestek hemoglobintartalma és mérete kisebb a normálisnál. Korai vashiány kimutatására a ferritin, azaz a raktárvas szintjének meghatározása alkalmas: ilyenkor a ferritinszint csökken, de még egyéb vérparaméterek normál tartományban lehetnek.
Mi köze a vasnak a hemoglobinhoz?
A vas a vér oxigénszállító fehérjéjének, a hemoglobinnak fontos alkotóeleme.
Mit kell tennie, ha vashiánya van?
Vaspótlásra már enyhébb mértékű vashiány esetén is szükség van a vashiányos vérszegénység megelőzése érdekében. Ilyenkor csupán étkezéssel, étrend-kiegészítővel nem kezelhető a vashiány, több hónapos magas vastartalmú gyógyszeres kúrára van szükség. Ezen túl a vashiány okának felderítése is fontos, ezért javasolt a labor mellett az orvosi vizsgálat is. Súlyos vashiányos vérszegénység gyors rendezésére már intravénás vaspótlásra is szükség lehet.
