Miért halnak meg egyesek álmukban?

Számos oka lehet annak, hogy valaki álmában hal meg, de ezek általában három legfontosabb szervünkre összpontosulnak. „Az alvás közbeni halál általában a szívvel, a tüdővel vagy az aggyal kapcsolatos” – magyarázta a Newsweeknek nyilatkozva dr. Milind Sovani, a Nottingham University Hospitals NHS Trust légzésgyógyász szakorvosa.

Amikor alszunk, kevésbé vagyunk képesek reagálni azokra a jelzésekre, amelyek azt jelezhetik, hogy valami baj van ezekkel a szervekkel. „Ha állok, és 10 másodperces szünetet tartok a szívverésemben, akkor elesek, elájulok, és nagyot puffanok, és valaki meghallja – mondta Jack Flyer kardiológus a The Wall Street Journalnak (WSJ). – Amikor alszol, egyszerűen nem tudsz reagálni magadra és a saját tüneteidre.”

A szív

A leggyakoribb ok a szívvel kapcsolatos. Sumeet Chugh, a Cedars-Sinai Szívritmus Központ orvosi igazgatója szerint a hirtelen szívmegállás (SCA) felelős az alvás közbeni hirtelen és váratlan halálesetek 90 százalékáért, más néven az éjszakai halálért – írja a WSJ. Az SCA nagyobb kockázatának kitettek közé tartoznak azok, akiknek koszorúér-betegségük, megnagyobbodott szívük vagy szabálytalan szívverésük van (gyakran gyors, más néven kamrafibrilláció).

Az SCA az, amikor a szív hirtelen leáll, ami viszont megállítja a véráramlást a főbb szervekhez, és azonnali kezelés nélkül halálhoz vezethet. Az összes ilyen SCA okozta haláleset 22 százaléka este 10 és reggel 6 óra között következik be, és a nők nagyobb valószínűséggel érintettek ebben az időszakban.

Légutak

Az obstruktív alvási apnoe (OSA) szintén szerepet játszhat az alvás közbeni halálozásban. Az OSA-ban szenvedő embereknél több mint 2,5-szer nagyobb valószínűséggel fordulhat elő hirtelen szívhalál 12 és 6 óra között, mint azoknál, akiknél nincs obstruktív apnoe. Az OSA a légutak izmainak beszűkülésével jár, ami rövid időre meggátolja a személy légzését. Ez oxigénhiányt okoz, ami viszont megemeli a pulzusszámot és a vérnyomást, ami dr. Chugh szerint növeli az SCA kockázatát.

Az OSA azonban önmagában gyakran nem okozza az éjszakai halált. Sokkal gyakrabban áll összefüggésben az éjszakai halállal, amikor egy másik állapotot, például szívproblémát súlyosbít.

Az agy

Az epilepszia az agyat érintő gyakori állapot, amelyben az emberek visszatérő rohamokat tapasztalnak. Azoknál az embereknél, akiknek a rohamait gyógyszeres kezeléssel nem lehet teljesen kontrollálni, az epilepsziás hirtelen váratlan halál (SUDEP) a vezető halálok. Bár a SUDEP hátterében álló okok nem teljesen tisztázottak, gyakran éjszaka történik, és egyes kutatások szerint az alvás növelheti a bekövetkezésének kockázatát.

A hirtelen éjszakai halálért a stroke is felelős lehet. A stroke-ok mintegy 25 százaléka alvás közben következik be, és az olyan állapotok, mint az OSA szintén növelhetik a kockázatot. Ezek akkor következnek be, amikor vagy egy vérrög, vagy egy megrepedt ér megakadályozza, hogy a vér az agyba jusson. Oxigénellátás nélkül az agysejtek elhalnak, és az agy érintett régióit irányító testrészek nem tudnak többé megfelelően működni, ami végül végzetes lehet.