Mit jelezhet a véget nem érő izzadás?

A fokozott izzadás olyan, nagy mennyiségű verejtéktermeléssel járó állapot, amelyet nem indokol sem túlzott fizikai aktivitás, sem túlöltözöttség, sem pedig a környezet emelkedett hőmérséklete.

A fokozott izzadás lehet általános, vagyis az egész testfelületre kiterjedő, és lokális, amikor csak a test egyes részein jelentkezik fokozott verejtékezés, ilyenek a hónalj, a tenyerek, a talpak, illetve a fej.

A fokozott izzadás komoly hatással lehet az érintett személy életminőségére, emberi, munkahelyi kapcsolataira, és súlyos pszichikai teherré válhat – annak esetleges egészségügyi következményeivel együtt.

Bizonyos esetekben érdemes háziorvoshoz vagy bőrgyógyászhoz fordulni, ha a fokozott izzadásból eredő panaszok zavarják mindennapi teendőinek elvégzésében, vagy problémát okoznak az emberi kapcsolataiban. Akkor is érdemes háziorvoshoz fordulni, ha hirtelen fokozódik az izzadás mértéke, illetve megmagyarázhatatlan éjszakai izzadásra lesz figyelmes.

Mielőbbi segítségnyújtásért kell fordulni, ha a fokozott izzadáshoz gyengeség, mellkasi fájdalom vagy hányinger társul.

A generalizált, fokozott izzadás hátterében rendszerint idegrendszeri rendellenesség áll, ami a verejtékmirigyek túlzott működéséhez vezet.

Vannak bizonyos állapotok, amik társulhatnak a fokozott izzadáshoz, mint a cukorbetegség, az alacsony vércukorszint, a fertőzések, a krónikus szívbetegségek, a pajzsmirigy-túlműködés, az idegrendszeri betegségek, néhány daganatos betegség, mint a limfóma, a periomenopauza, a menopauza, de egyes gyógyszerek mellékhatása is kiválthat nagy fokú izzadást.

A fokozott izzadás kimutatására rendelkezésre állnak speciális tesztek is – ekkor festékanyagok segítségével vizsgálják meg az izzadás mértékét –, illetve sor kerülhet a bőr áramvezető képességének meghatározására is.

A fokozott izzadással együtt élő számára fontos a megfelelő mennyiségű, rendszeres folyadékpótlás, az érintett területek (hónalj, talpak) tisztán tartása és a megfelelően nedvszívó pamutruházat (zokni, alsónemű) viselése.

Bizonyos esetekben alkalmazhatók idegingerület-gátló gyógyszerek, vagy elvégezhető a verejtékmirigyek inaktiválása mikrohullámú sugárzással. Súlyosabb esetekben a verejtékmirigyek sebészi eltávolítására, esetleg idegsebészeti beavatkozásra is sor kerülhet.

Az újabb, időszakos megoldást jelentő megoldások közé tartozik az A típusú botulinum toxinnal történő injekciós kezelés, amely kevesebb kellemetlenséggel jár, mint a sebészi beavatkozások. A kis mennyiségben bejuttatott botox az idegvégződéseken hat, az izzadást gátló-csökkentő hatása – egyénenként változóan – 4-10 hónapon át tart. A kezelés maradandó elváltozást nem okoz, ami egyúttal a hátránya is: bizonyos időközönként a terápiát meg kell ismételni.