Az erős szuverén államok teszik a NATO-t erősebbé

Az államtitkár a Magyar Külügyi Intézet NATO 75 – Magyarország és a NATO jövője című konferenciáját megnyitó előadásában felidézte: idén ünnepeljük a NATO megalakításának 75. és Magyarország szövetséghez csatlakozásának 25. évfordulóját. Mint mondta, megváltozott a világ és tudatában kell lennünk annak, hogy veszélyes időket élünk, amikor a biztonságnak és védelemnek elsőbbséget kell élveznie, a stabilitás és béke érdekében a korábbinál nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk.

A gyorsan változó biztonsági környezetben még nagyobb szükség van a NATO-ra mint valaha, és ahhoz, hogy a jövőben is fenn tudják tartani a hiteles elrettentést és védelmet, új megoldásokra van szükség – tette hozzá.

Kiemelte: Magyarország a szövetség elkötelezett tagjaként komolyan veszi ezt a teljes védelmi szektort és védelmi ipart megváltoztató kihívást. Emlékeztetett: Magyarországon a hadsereg legnagyobb modernizációs programja zajlik a NATO céljainak megfelelő új eszközök beszerzésével, és toborzókampányokat is indítottak.

Elmondta, Magyarország részt vesz közös műveletekben. A NATO előírásának megfelelően a GDP legalább két százalékát költi védelmi kiadásokat, és a jelenlegi globális gazdasági helyzet ellenére a magyar kormány továbbra is elkötelezett a védelmi kiadások szintjének fenntartása, illetve növelése mellett.

A turbulens időkben együtt kell dolgoznunk szövetségesekként – emelte ki, és jelezte: a NATO a sarokköve marad a jövőben is Magyarország és az euroatlanti biztonságban.

Köszöntőjében Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke felidézte: a NATO-t azért alapították, hogy békét, stabilitást biztosítson és választ adjon a Szovjetunió jelentette fenyegetésre. A szövetség megalapítása óta eltelt 75 évben azonban nagy változás következett be a nemzetközi rendszerben, és újfajta fenyegetésekkel állnak szemben.

Úgy vélte, a NATO ma erősebb, mint valaha volt, a tagok száma a kezdeti 12-ről 32-re nőtt, de számos kérdés merül fel a jövőjével kapcsolatban. Fontos kérdéseket kell megválaszolni az orosz-ukrán háborúval, a Kína és az Egyesült Államok közötti feszültséggel, a közel-keleti konfliktussal, a Száhel-övezet konfliktusaival, a nemzetközi terrorizmus előretörésével és a hibrid hadviseléssel kapcsolatban.

A biztonsági környezet állandóan változik és meg kell védenünk érdekeinket, biztonságunkat – fogalmazott. Hozzátette: pragmatikus, hatékony megoldást kell találni a változásokra, a NATO szervezetének fel kell készülnie a jövőre, meg kell erősítenie a képességeit és a stratégiai autonómiáját, ugyanakkor békét kell teremtenie és összeköttetést, ahol lehetséges.

Benedetta Berti, a NATO Főtitkári Hivatalának politikatervezéssel foglalkozó osztályának vezetője online jelentkezett be a konferenciára és előadásában arról beszélt, hogy a NATO fő célja, hogy közös védelmet biztosítson. De a NATO nemcsak érdekeken, hanem értékeken alapuló szövetséget is jelent – hívta fel a figyelmet.

Kiemelte: a szövetségnek adaptálódnia kell a változó környezethez. Ehhez meg kell erősíteni és újra kell építeni az elrettentő és védelmi képességét, energetizálni kell a haderőt. Mint mondta, ehhez elengedhetetlen a védelmi költések szintjének emelése, és a legtöbb tagországnál ez már eléri a GDP két százalékát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a veszélyesebb környezetben meg kell erősíteni a védelmi ipart is.