Belföld
Folyamatos az autóval közlekedők üldöztetése a fővárosban
Karácsonyék azt hihetik, hogy az „autósok” úri passzióból kocsikáznak, bosszantva ezzel a kerékpárosokat?
Karácsony már 2019 elején közzétette programját, amely szerint a dízeljárművek használatát visszaszorítanák „pozitív és negatív ösztönzők” alkalmazásával. Pár nappal később a konkrétumok is szóba kerültek: a Pirkadat című műsorban beszélt arról, hogy a város attól lesz jobb, ha kevesebb az autó, amit a közösségi közlekedés olcsóbbá tételével és P+R parkolók építésével lehetne elérni. Ebből azóta sem lett semmi.
A körút elesett
2020 tavaszán, a koronavírus-járvány első hullámának idején kezdték el kialakítani Karácsonyék a nagykörúti kerékpársávot,amelyet sokszor éjszaka festettek fel, reggelre megbénítva a belvárost. A Magyar Autóklub elnöke arra figyelmeztetett, hogy 2020 szeptemberétől, az iskolakezdés idejétől forgalmi káosz lesz a belvárosban – ami be is következett.
A fővárosi közlekedők dolgát nemsokára tovább nehezítette a Blaha Lujza tér 2021 nyarán indult átépítése, ami szintén jelentős hatással volt a körút forgalmára. A helyzetet tovább terhelték a tér kereszteződésében létrehozott felszíni gyalogátkelők.
Lánchíd, rakpartok lezárása
A Lánchíd 2021-es tavaszi felújítása tovább rontotta a már akkor is súlyosnak ítélt közlekedési állapotokat Budapesten. Hogy teljes legyen a káosz, 2021 nyarán a főváros elkezdte a pesti alsó rakpart felújítását is, ezért lezárták az Eötvös tér és a Margit híd közötti útszakaszt.
A közfelháborodást fokozta, hogy ekkoriban láttak napvilágot a főpolgármester azon tervei is, amelyek szerint a rakpart egy részét végleg átadja a gyalogosforgalomnak, tovább nehezítve az autósok dolgát.
Biciklisáv a mentők kárára
2023 augusztusában Karácsonyék már ahhoz is vették a bátorságot, hogy a mentőszolgálatnak üzengessenek. Történt ugyanis, hogy az Üllői úti biciklisávot kisebb oszlopokkal választották el az úttest többi részétől. Emiatt a mentőautók csak nehezebben közlekedhetnek és a gépkocsik sem tudnak rendesen félrehúzódni.
Nem életszerű, hogy fordulóval, különböző manőverekkel verekedje be magát a mentőautó a cölöpök közé –mondta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. A városvezetés azzal a szakmainak messze nem nevezhető válasszal vágott vissza, hogy remélik, Győrfi Pál nem akarja a „kampányba belerángatni a mentőszolgálatot”.
Útvesztők a belvárosban
Karácsonyék „forgalomcsökkentő” terveit a baloldali vezetésű kerületek is igyekeznek átültetni a gyakorlatba. A főpolgármester legszorgalmasabb budapesti tanítványának Niedermüller Péter, a gyurcsányista Demokratikus Koalíció VII. kerületi polgármestere bizonyult.
2023. január elejétől új közlekedési rend lépett érvénybe a Nagykörút és a Károly körút (Kiskörút), illetve a Király utca és a Rákóczi út által határolt területen, valamint korlátozták három nagy forgalmú utca, a Dohány, a Dob és a Wesselényi átmenő forgalmát.
A területet lényegében labirintussá változtatták az autósok előtt, az új forgalmi rendet pedig szigorúan ellenőrizték, és röpködtek a több tízezres közlekedési bírságok.
A megoldást a momentumos Soproni Tamás vezette VI. kerület is átvette.
Sebességcsökkentés, traffipax
„A balesetek számának és súlyosságának mérséklésére a legfőbb megoldás a közúti forgalom csillapítása és lassítása. Ezért általános sebességcsökkentést, a 30-as zónák kiterjesztését vezetjük be a lakóterületeken a legfőbb, városi fontosságú főutak kivételével” – ígérte Karácsony Gergely a kampányban.
A sebességkorlátozások és a sebességmérő kamerák ügye jellemzően a súlyos, halálos kimenetelű balesetek után került elő:
Idén tavasszal egy körúti megállóba csapódott autó, nemrég pedig egy biciklist ért halálos baleset az Árpád-hídon.
Az esetek után Karácsony sebességkorlátozásról és kamerák kihelyezéséről beszélt, ám átgondolt fellépés helyett itt is inkább a kampányüzemmód tapasztalható.
Romló tömegközlekedés
A főpolgármester választási programjában központi helye volt a tömegközlekedési szolgáltatások javításának, hiszen ez kulcskérdés a forgalomcsökkentés eléréséhez. A politikus a kampányban azt is felvetette, hogy a buszok, villamosok, metrók nem eléggé komfortosak.
A jegyek és bérletek árának beígért csökkentése azóta sem került napirendre, az emelés annál inkább:
A vonaljegy szeptember elsejétől 450 forintba kerül majd, a buszokon megvásárolható jegy ára 600 forint lesz, a tízes gyűjtőjegyért négyezer forintot kérnek el.
A hármas metró szerelvényeinek légkondicionálóval való ellátása eközben lassan négy éve várat magára.
Az ember, aki semmit nem kezdett el
Karácsony Gergely 2019-es őszi hivatalba lépése óta egyébként nem indult el egyetlen olyan nagyobb projekt, építkezés, felújítás sem, amely a jelenleg regnáló főpolgármester kezdeményezése lett volna. A metrófelújítást, a Lánchíd-renoválást és a Blaha Lujza tér átépítését is Tarlós István indította el.
