Merre tartasz, keresztény Európa?

Az elmúlt években itthon és külföldön is sok szó esik az úgynevezett keresztény Európáról, ennek definíciójával azonban
mintha eddig adósok maradtunk volna - hangoztatta egy, a közelmúltban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián Prőhle Gergely. Az eseményt szervező Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója emlékeztetett, az elmúlt években mintha eltolódott volna a hangsúly a kérdés valódi tartalmának megvizsgálásától a politikai kommunikáció irányába. Azaz többet beszélünk erről, mint amennyire értjük, hogy pontosan miről is van szó - fogalmazott. Hozzátette, a konferencia legfőbb célja, hogy a vallásszociológiai tényeket és tendenciákat pontosan megismerve kaphassunk képet a magyarországi és európai vallásosság állapotáról.

A találkozó három panelből állt, és a szakértők ezek mindegyikében szociológiai adatokon keresztül vontak le következtetéseket a keresztény vallásosság állapotát illetően, illetve bemutatták az erre adott politikai válaszokat és a
keresztény egyházak reflexióit.

Fábri György, a a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerületének felügyelője, az Eötvös Loránd  Tudományegyetem docense elsősorban a vallásossággal kapcsolatos adatokban rejlő társadalmi összefüggésekre hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a lelkészek az elmúlt húsz évben sokkal többet temettek, mint a kereszteltek, és csökkenés figyelhető meg a konfirmációk tekintetében is, ami az egyháztagság alakulásának hasonlóan negatív tendenciájára mutat rá.

Az előadó egy érdekes összefüggésre is felhívta a figyelmet. Bár azoknak a fiataloknak a száma, akik a tanítás szerint vallják magukat vallásosnak, egyre csökken, a „maguk módján” vallásosak mennyisége nem lett kevesebb - fogalmazott. Hozzátette, ez azt jelenti, hogy az egyházak elveszítették az ifjúság felét, miközben azok nem veszítették el a transzcendencia iránti nyitottságukat - s ez lecke mindenki számára.

Gert Pickel szociológus, a lipcsei egyetem professzora előadásában az elvallástalanodás okait elemezve kitért arra, hogy azok, akiknek még fontos a közösségben megélt keresztény hit, nem beszélnek erről eleget. Hiányzik az a nyelvezet, az a kommunikációs tér, ahol a vallásosságról korszerűen, másokat is megszólítva hangozna el bármi - mondta.

Gert Pickel szavaira reflektálva írta le a magyarországi helyzetet katolikus szempontból Török Csaba egyetemi tanár, az
esztergomi főszékesegyházi plébánia kormányzója és Niklaus Peter, a zürichi Frauenmünster korábbi lelkésze, a Karl Barth
Alapítvány kurátora. Mindketten megállapították, hogy a negatív tendenciát jelző számok ellenére sok esetben látható a keresztény közösségek megújulása - de csak akkor, ha azok vezetői, azaz a papok, lelkészek megfelelő hangon tudják megszólítani a híveket.

A felszólaló politikusok, Jan Figel korábbi szlovák kereszténydemokrata uniós biztos, Rocco Buttiglione professzor, hajdani olasz miniszter és Hölvényi György a Kereszténydemokrata Néppárt EP-képviselője egyetértettek abban, hogy a korszellemmel szemben hangsúlyosabban kell képviselni a keresztény értékeket a politikában, mindig kimondva, hogy az nagyon is a modernitás része.