Belföld

Újrahasznosították eleink a kunhalmot

Egy csontritkulásos, honfoglalás kori asszony maradványaira is rábukkantak Törökszentmiklós határában egy kunhalom földjében a szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársai. Hamarosan a négy-ötezer esztendős mesterséges földhányás alá is benéznek a szakemberek.

Újrahasznosították eleink a kunhalmot
Értékes leleteket rejtett a nyolcvan méter átmérőjű mesterséges domb
Fotó: A Damjanich János Múzeum Facebook-oldala

Az M4-es gyorsforgalmi utat építtető Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) megbízásából egy június végén kezdődött ásatáson az országban eddig páratlan leletegyüttest találtak Törökszentmiklós határában egy kunhalmon a szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársai.

Mali Péter, a múzeum régésze a hír kapcsán arról beszélt, a csaknem nyolcvan méter átmérőjű kunhalom négy és fél-ötezer éves. Erre települt rá a szarmata falu körülbelül ezernyolcszáz évvel ezelőtt, míg a kora avar sírok körülbelül ezernégyszáz, a honfoglalás koriak pedig ezer-ezeregyszáz esztendősek. A szarmata korból különböző eszközök, csontmaradványok, kézzel formált nagyméretű tárolóedények és egy kutya csontváza is előbukkant, míg a római időszakot pénzek és a Pannónia provinciából származó kerámiaedények töredékei képviselik.

A szakember aláhúzta, a későbbi avar és a honfoglalás kori vezetőket gyakran látványos helyekre temették, ezért lehet ilyen sok sír a kunhalom földjében. Egy kora avar sírban például az emberi csontváz mellett egy ló maradványai is felbukkantak. Ide valószínűleg férfit hantoltak el, aki mellett a nyílhegyeit is megtalálták. Érdekesség, hogy itt a mélyben számos bronzból készült ékszer, fülbevaló és csüngő is akadt.

Az egyik honfoglalás kori sírban egy idős nő maradványaira leltek, akinek az összes foga kiesett, és csontritkulásban szenvedett. Őt is lóval és annak szerszámaival temették el – közölte Mali Péter. A hölgyön bronz karperec volt, de a derékövét ellopták. Ez onnan tudható, hogy hiányoznak a csigolyái, valamint elmozdultak a bordái is, azaz valamikor kiszakították a helyéről az övét. A lábnál negyven-ötven bronzveret található, ám azok elhelyezkedése miatt kérdéses, hogy eredetileg a cipőjét vagy a lószerszámokat díszítették.

Az egyik kis veret egy viking szimbólum, Thornak, a mennydörgés istenének a jelképe, amelyet a kijevi rusztól, a keleti vikingektől szerezhetett be, vagy ő maga is bevándorló volt – fogalmazott a régész. Mali Péter hozzátette, a kunhalom harmadik, legalsó rétegét ezt követően ássák majd ki, és lehetséges, hogy ott található majd az a rézkori sír is, ami miatt négy-ötezer éve magát a dombot mesterségesen összehordták.

Kapcsolódó írásaink

Őskori sír 169 aranygyűrűvel

ĀSzenzációs felfedezés tettek régészek Nagyvárad közelében: egy eneolitikum-kori sírban egy nő hajfonatait aranygyűrűk díszítik

Aquincumtól Rómáig

ĀVelünk élő rómaiak. A Pannóniát átszelő utakat a 18. század vége óta kutatják, a 19. században Finály Gábor régész rajzolta meg térképüket itinerariumok alapján