Belföld
Szijjártó: Önálló nemzeti képességeket kell kiépíteni a stratégiai területeken

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) ünnepélyes díjátadóján vett részt, amelyen kitüntették Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát és Feller Antalt, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnökét.
Beszédében a miniszter arról számolt be, hogy a pandémia jól példázta a világ kiszolgáltatottságát a járványokkal szemben. Rámutatott, hogy a vírus számos országban térdre kényszerítette az egészségügyi ellátórendszert, és hazánknál nagyobb, gazdagabb államokban is súlyos ellátási zavarokat okozott.
Az egyik legfontosabb tanulság szerinte az, hogy amelyik ország nem rendelkezik a stratégiai területeken saját nemzeti képességekkel, az válsághelyzetben nagy bajba kerülhet. „A békeidőben teljesen szükségtelennek, pénzügyileg megmagyarázhatatlannak tűnő kapacitások felépítése igenis szükséges” - szögezte le.
Aláhúzta, hogy a kormány meghozta a szükséges döntéseket, és Magyarország ezek nyomán mára képessé vált maszkok, lélegeztetőgépek, orvosi eszközök, gyógyszerek gyártására, illetve saját teherszállító repülőgéppel is rendelkezik. Emellett jövő év végén megkezdheti működését a Nemzeti Oltóanyaggyár, és zajlanak a tárgyalások a kínai és az orosz vakcinák licensz alapú előállításáról is.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy egyes előrejelzések szerint 27-28 százalék eséllyel alakulhat ki a következő tíz évben hasonló vagy akár súlyosabb világjárvány, húsz éves távlatban pedig már 50 százalék körül van ez a szám.
„A járványok jelentette fenyegetés a mindennapos valóság részévé vált” - fogalmazott.
Ezt követően a miniszter a gyógyszeripart a magyar gazdaság egyik zászlóshajójának nevezte, és ígéretet tett rá, hogy a kormány minden támogatást meg fog adni azért, hogy a hazai gyógyszergyártás továbbra is a világ élvonalába tartozzon. Kiemelte, hogy a 30 ezer embert foglalkoztató szektornak fontos szerepe van a gazdaság dimenzióváltásában, miután ezek a cégek fordítják a legtöbbet innovációra.
Végül kitért arra is, hogy a Magyarországon előállított gyógyszeripari termékek 85 százaléka exportra kerül, tavaly ennek értéke hatmilliárd euró körül volt, több mint duplája a tíz évvel korábbinak. Bár Magyarország lakosságszámát tekintve a 95. a világon, a gyógyszeripari exportot illetően a 21. helyen áll - hangsúlyozta.
A MAGYOSZ 2020-ban ünnepelte alapításának 30. évfordulóját, melyről a pandémia okozta veszélyhelyzet miatt idén emlékezik meg a szervezet az Értékteremtés, versenyképesség, hazai gyógyszeripar - 1 évszázad / 3 évtized elnevezésű ünnepi konferencia keretében.
Az egészségügyi törvényen is változtatna a törvényalkotási bizottság
A jövőben a gyógyszerterápiás tanács állíthatja össze azt a készítménylistát, amelyről a közgyógyellátottak vásárolhatnak - többek között erre vonatkozóan is fogadott el módosítást az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtöki, számos előterjesztést megvitató ülésén.
Az egyészségügyi és egészségbiztosítási törvényeket érintően támogatott változtatás értelmében a jövőben az Országos Gyógyszerterápiás Tanács határozza meg azoknak a készítményeknek a listáját, amelyek a közgyógyellátás terhére kiválthatók. A támogatási szempontokat az egészségügyért felelős miniszter rögzíti rendeletben.
Az állatvédelmi törvényjavaslathoz elfogadott változtatás alapján nem csupán a gerinces állatokra, hanem minden élőlénycsoportra vonatkozik majd a jogszabály azon rendelkezése, amely szerint lefoglalás esetén az élőlény bizonyítási szerepét a legrövidebb időn belül meg kell szüntetni, és az értékesítést el kell rendelni.
Ennek indoka, hogy az élőlények elhelyezése és életben tartása mindig problémás, szakértelmet igényel. A módosítást a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország Alapítvány és a védett állatok nemzetközi kereskedelmével foglalkozó nemzetközi civil szervezet, a TRAFFIC kezdeményezte.
Egy másik jogszabályjavaslat törvényalkotási bizottság által támogatott változtatása alapján a jövőben a harmadik országból érkező diákok a tanulmányaik mellett egy héten akár harminc órányi munkát is vállalhatnak az eddigi huszonnégy óra helyett.