Trónok harca

A Valóságot persze nem lehet leváltani, mert Ő Mindenható és Örökkévaló, azt viszont igen, amit mi, emberek valóságnak és ténylegesen létezőnek, tudálékosan szólva: objektívnek: „tudatunktól függetlenül létezőnek” tekintünk. Mondanom se kell, hogy tudatunkkal tekintünk bármit tudatunktól függetlenül létezőnek – ennyit a materializmusok valóságtanáról. Köznapian szólva: az isteni Valóság alatt létezik a dolgoknak az az osztálya, amelyet eszünkkel, műszereinkkel, megfigyeléseinkkel, adatainkkal, egyszóval a tudományunkkal bárki által és bármikor ellenőrizhető ismerethez jutunk. Például a természetről, saját testünkről, a csillagvilágról vagy éppen a történelemről. Ezt nevezzük tudománynak.

„Fókuszban a történelmi összefüggések, az emberi viszonyok és a modern kultúra” – olvasom a Magyar Hírlapban, hogy „kurzust indított a Trónok harcából a tavaszi szemeszterben a Northern Illinois University”. Remélem, hogy nem az egész egyetem állt át erre, hanem csak a szamárfejő büfé-ruhatár kar. „A Trónok harca, televíziós és középkori történelem című kurzus elvégzése kreditpontokat hoz a részt vevő diákoknak” – adta hírül a Daily Chronicle helyi napilap. Ajaj! Tévedtem, a helyzet rosszabb, mint amilyennek rémálmomban gondoltam. Az egyetem tehát létezőnek, valóságosnak tekinti ezt az ócska ujjszopadékot, ami egyetlen ponton sem érintkezik a valósággal. Sem a történelemmel, sem a kor mindennapi életével, jogrendjével, vallásával, szellemével – a legkevésbé az emberrel mint olyannal…  S különben is, milyen középkorról van szó? Az aztékról? A kínairól? Az európairól? Ezen belül melyikről?

A magyar hadak 955-ben vereséget szenvedtek Augsburgnál a németektől. A győztesek az elfogottakat megölték, különös kéjjel a vezéreket. Amikor II. Konrád császár 1030-ban ellenünk támadt, Szent István az ősi szkíta taktikával beengedte az országba, és kiéheztette. A menekülő, lepusztult hadat Bécsben bekerítette és elfogta. Senkit nem öletett meg: meg-etette és elbocsátotta a vert sereget.

„A népszerű amerikai kábeltelevíziós sorozatot az HBO készíti George R. R. Martin nagy sikerű regénysorozata alapján, jelenleg az ötödik évadot sugározzák.” Egy évad húsz-huszonkét, egyenként egy óra körüli darabot jelent a belesuttyantott reklámmal együtt, ami csak képileg üt el a filmtől.

„A sorozat sokkal valóságosabban mutatja be a középkor aspektusait, mint más médiaábrázolások. Kiemelkedik, mivel oly módon tükrözi az emberi viszonyokat, amely valóságosnak tűnik a nézők számára.” Lássunk tisztán: a tükrözés látszik valóságosnak. „»Jó példája a modern kultúrának, felrajzolja, miként hat a múlt a jelenre« – hangoztatta Valerie Garver, az egyetem professzora”, aki bíz’ belezavarodott a saját tudományába: nem vette észre, hogy a filmsorozat készítőinek gőzük sincs a „középkor aspektusairól”. Nem azt mutatják be, hogy „miként hat a múlt a jelenre”, hiszen a filmkockákon egy kitalált múlt sötétlik a leváltott középkor helyén, hanem azt ábrázolja, hogy a jelen filmipara a lelkét visszavetítve milyen zagyva és silány képet talált ki a múltról, és miként csinál pénzt a mai ember műveletlenségéből. Ez a tudatlanság a kincse, ezt igyekszik terjeszteni, hogy holnap is a mostanihoz hasonló bevétele legyen. A közönséget, a tanulóifjúság zömét is a pénz érdekli leginkább, tehát az „alkotók” és áldozataik találkoznak.

„A diákok előadásokat hallgatnak meg a sorozat és a modern kábeltelevíziózás, a történelem és az aktuális események közötti kapcsolatról.” Helyesebben tennék, ha az áltörténelmi filmeknek a mai eseményekre és lelkekre gyakorolt silányító hatásáról tanulnának, de félő, hogy a jelenlegi tanári kar nem erre esküdött. Persze, a filmeseket is kinéznék a szakmából, ha tanulmányozták volna a történelmet, az élet tanítómesterét, és általa a középkor hőseit, szentjeit, gazfickóit, vagyis tényeit, szellemét, például a velemi templomot, olvasták volna a Trisztán és Izoldát vagy a Halotti beszédet. Nem a tényekről van szó, hanem az ellenkezőjükről, a Semmiről. Nagyjából ez a valóság leváltásának lényege: minél tudatlanabb a jónép, annál sűrűbb homályban él, annál inkább rászorul arra, hogy megvezessék.

És még fizet is érte! Az egyetem azt tervezi, hogy jövő tavasszal újra meghirdeti a kurzust. „Hatalmas az érdeklődés iránta. A tanterem megtelt” – mondta Jeff Chown professzor. Hamarosan kiürül, és az emberiségre zúdulnak a tanult tahók, akik nemhogy semmit sem tanultak az élet tanítómesterétől, hírét sem hallották. A tanító, a valóság, a múlt leváltására idomították őket. Mi, közép-európaiak, sorsunkkal tanultuk meg ezt, a pillanatnyilag liberális áltudományt a 20. századi totalitárius diktatúráktól.