Mérgező eszmék

A futballeredményeket leszámítva kevés hiteles, csúsztatás nélküli információ található az Index hírportálon, így A balatonfüredi tanulók tömeges kirúgása az orbáni drogpolitika csődje című cikk sem okozhatott meglepetést. Az eszmefuttatást Sárosi Péter, a Jogriporter Alapítvány igazgatója jegyzi. Ezt a Nyílt Társadalom Alapítvány által pénzelt valamit két TASZ-os hozta létre, hogy „új szervezeti keretet teremtsenek az egyre inkább nemzetközivé váló és egyre inkább az innovatív kommunikációs módszerek irányába forduló tevékenységeik számára”. Azt, hogy e mondat megfogalmazása előtt mit szívtak, ne firtassuk, az viszont világos, hogy az „innovatív kommunikációs módszerek” közé tartozik szerintük nagy nyilvánosság előtt hamisan megvádolni egy gimnázium igazgatónőjét és besározni egy iskola közösségét, annak érdekében, hogy bizonyíthassák: a polgári kormány szigorú drogpolitikája helyett mielőbb a liberalizáció útjára kellene térni.

„A drogmegelőzési programok nagy része még mindig arra az elavult szemléletre épül, hogy a fiatalokat a drogfogyasztás ártalmait eltúlzó előadásokkal, filmvetítésekkel próbálják meg elrettenteni, és beléjük sulykolják, hogy ez egy büntetendő cselekmény” – írja Sárosi. Eme „elavult szemlélet” helyett ők a következmények bagatellizálásával nyugtatják a gyerekeket, elhitetve velük, hogy a könnyű drogok gyakorlatilag veszélytelenek. Miközben ez nem így van, a marihuána fogyasztása hosszabb – néha már rövidebb – idő alatt súlyos pszichés zavarokat okozhat, a fű után pedig gyakran jönnek a keményebb anyagok. A társadalmi szintű és egyéni károkról, a tönkrement fiatalokról, az érintett családok szenvedéséről pedig tudnia kell minden szülőnek és pedagógusnak – ebben az egyben igaza van Jogriporter úrnak, sokkal hatékonyabb ismeretterjesztésre lenne szükség a tanárok körében is, hogy azonnal észrevegyék az intő jeleket, és pontosan tudják, mit kell tenniük, hogyan segíthetnek ilyen esetekben.

Ha a migrációpárti civilek bevándorlást támogató tevékenysége bűncselekmény, akkor azt is büntetni kellene, hogy a drogliberalizációért, a fogyasztás dekriminalizációjáért harcoló szervezetek megtévesztik gyermekeinket, akik ezeknek a szakértőnek tűnő, laza felnőtteknek gyorsan elhiszik, hogy nincs mitől tartaniuk, és a szüleik csak azért ellenzik ártatlan szórakozásukat, mert megragadtak a múlt évszázadban. Hiszen a „fejlődés” feltartóztathatatlannak látszik, pár napja Kanadában fogadták el a marihuána szabad fogyasztását és termesztését legalizáló törvényt. Ismét csak nem meglepő: a Justin Trudeau miniszterelnök választási kampányát segítő liberális civileket másfél millió dollárral támogatta Soros egyik alapítványa. Trudeau most roppant büszke a jogszabályra, amelynek értelmében minden 18 év feletti kanadai négy marihuánabokrot termeszthet a saját otthonában. Azt nem tudni, kik fogják végigjárni a házakat, hogy megszámlálják a bokrokat, és kigyomlálják a többletet, s ellenőrizzék, hogy a család fiatalkorú tagjai nem pöfékelnek-e a felnőttekkel együtt.

A kanadaiak szabadságát füstfelhőben ünneplőket nyilván cseppet sem érdekli, hogy a liberalizmusban már régóta élen járó Hollandia drogállammá alakult, a marihuána és a prostitúció legalizálása oda vezetett, hogy az ország a drog-és emberkereskedelem központjává vált. A kontinensen található Ecstasy jelentős része Hollandiából származik, ahol többnyire a kannabisz gyártásával is foglalkozó, marokkói csoportok készítik a szert, s az európai kokainmennyiség fele megfordul Rotterdamban.

Soros és elvbarátai mérgezik a társadalmat. És nem csak képletesen.