Vélemény és vita

Kutyaütők

A magyar történelemben példátlan, viszont némi távolságról nézve szórakoztató események zajlanak mostanában Budapesten

Az ellenzék – eddigi megosztottságának békáit lenyelve – összefogott és külországi mintákat követve tüntetésekbe kezdett.

Mi ellen? Ezt nehéz pontosan megmondani. Talán a nemzeti-keresztény vezetés, nevesítve az Orbán-kormány ellen, ami erősen képzelethiányos ötlet. Annyiban pontos, hogy a hazánk kormányát irányító miniszterelnököt tényleg Orbánnak hívják, Orbán Viktornak. Annyiban viszont pontatlan, sőt szakszerűtlen, tehát zavaros, amennyiben ellenfelükön nem találtak fogást, ezért képtelenek voltak összehozni ellene hangyányi érdemleges vádat és hozzá illő viadalt. Enélkül pedig mozgalmuk rongyos pókháló bogozása. Vád helyett inkább kitaláltak egy zubbonyt, rávetették a gyűlöletük formálta Orbán Viktor bábura, és most azt cibálják éjjel-nappal, meg úton és útfélen. Diktátornak, zsarnoknak, gonosznak és hasonlóknak nevezik, s ezzel ki is merült a fegyvertáruk. A zubbonyt azért is találhatták megfelelőnek, mert marcangolásához, vagy éppen ablakok betöréséhez, esetleg Kossuth Lajos szobrának megrongálásához nem kell se ész, se fölkészültség, csak ököl, torok és némi kéziszerszám. Legkivált pedig hataloméhség.

Mi történne, ha ez kielégülne? Tudjuk, hogy ez csak ideig-óráig fordulhat elő, mivel a gyűlölködő csőcselék hataloméhsége kielégíthetetlen, ugyanis a mindenkori alvilág alapvonása önmaga: a tudatlanság, a zabolázhatatlanság, az ízléshiány, meg a mindezzel párosult önteltség, hogy csak néhány vonást említsünk a gyurcsány-tudatúság jellemzői közül, amik mai politikai baloldalunk eszmeiségének gerjesztői. Ha röviden akarunk szólni, akkor a fölsoroltak lelketlenséggé egyesülnek, ami itt a szellemi értékek zsigeri tagadását s ezáltal a szájmenés elhatalmasodását jelenti. A lélektelen szó csak üresen kongó hangsor. Fölszín.

Lelke nélkül az ember és szava irányítatlan és irányíthatatlan, a hegyoldalon mélybe guruló kővé változik. Az emberiséget fönntartó ősi értékek, mint például igazság, jóság, tisztaság számukra mind ízüket, értelmüket és értéküket – ethoszukat – vesztik és érdekké kopárodnak. A padláson felejtett dióra hasonlítanak, ami hosszú évek során kiürül, bele elpárolog, s nem marad belőle egyéb, csak a puszta héj. Márpedig a dió értékét, a tartalma adja. Az elmúlt hetek tüntetéseiből éppen ez hiányzott: a belbecs, az igazság.

A nagy hadjárat koronájának a tévéstúdiók elleni képviselői rohamot szánták, a mentelmi jog bűvköpönyegében. Ám az nem láthatatlanná tette az elkövetőket, hanem fölerősítette hitványságukat. Így a világraszólónak tervezett Magyarország végnapjai-előadásuk közröhejbe fúlt. Csak a vak nem látta, hogy itt gatyaszaggató csalásról, ráadásul csepűrágásról, sport szóval: bundáról van szó – született kutyaütők előadásában.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom